A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 15. Molnár Péter (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Szélsőséges vízháztartási helyzetek hatása Magyarország talajdegradációs folyamataira
Monitoring Az éghajlat és a földterület degradáció közötti kölcsönhatások megfigyelése, monitoringja és megértése nagy jelentőséggel bír a jövőbeni stratégiák és cselekvési tervek meghatározásában. A talajvesztés meghatározására számos módszer létezik, mint például az Egyetemes Talajvesztési Egyenlet (USLE), illetve továbbfejlesztett változata (RUSLE). (Centeri 2001) Magyarországon a talajok minőségi változásainak figyelemmel kísérését a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) szolgálja, (http://portal.mbih.gov.hu) A talaj romlás hatásainak mérséklése A talaj romlás mérséklésére számos eszköz és módszer áll rendelkezésre, melyek aktív beavatkozásokra, előrejelzésre és szemléletformálásra oszthatók. A beavatkozások elsősorban a talajok vízháztartásának szabályozására irányulnak. Lehetőség van a felszíni lefolyás mérséklésére vagy megakadályozására, a beszivárgás javítására, a felszíni párolgás mérséklésére, a víz talajba szivárgásának, és ott a hasznos tározás elősegítésére, illetve a talajból hiányzó víz pótlására. Ugyanakkor a felesleges és káros vizek elvezetése is fontos feladat lehet. A vízvisszatartás speciális esete a természetes kisléptékű vízvisszatartás, amit megkülönböztethetünk aszerint, hogy tájbani, talajbani, felszínen vagy felszín alatti vízben történő visszatartást jelent-e. Más megközelítés szerint az intézkedések lehetnek műszaki vagy nem-műszaki (tervezési és agrotechnikai) módszerek. (GWP 2015) A talajerózió előrejelzése Magyarországon még gyerekcipőben jár, azonban történtek már erre irányuló biztató kutatások. Fontos az alkalmazott modellek helyi viszonyokat figyelembe vevő kalibrálása és validálása. (Jakab 2016) Az öntözővíz időben történő kijuttatását segíthetiaz aszályok előrejelzése, mely alapján napi szinten tervezhető lenne az öntözés. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányításával jelenleg folyamatban van az Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer kiépítése, mely többek között ezt a cél is szolgálja. A tervezett országos monitoring hálózat mintegy 150-200 állomásán történik majd a meteorológiai paraméterek, illetve talajnedvesség mérése, melyek alapján számolható az aktuális és előrejelezhető a várható vízhiány mértéke. Szemléletformálás tekintetében jelentős volt az ENSZ által a Talajok Nemzetközi évének nyilvánított 2015-ös év, ami ráirányította a Világ figyelmét a talajok védelmére. Szükséges 10
