A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 15. Molnár Péter (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Szélsőséges vízháztartási helyzetek hatása Magyarország talajdegradációs folyamataira

Az Európa talajait veszélyeztető folyamatok rendkívül komplexek, területi eloszlásuk egyenlőtlen és többé-kevésbé egymással összefüggenek. Beavatkozás nélkül a talaj leromlásához és fontos ökoszisztéma funkciók elvesztéséhez vezethetnek. A folyamatok egymással párhuzamosan játszódva le, összetett hatásuk révén súlyosbítják a talaj degradációt. Az éghajlatváltozás főként a talaj víztartalmának megváltoztatásán keresztül befolyásolja a talaj minőségét és vezet a földterület leromlásához. (FAO, ITPS 2015)

Az egyes talajdegradációs folyamatok országonként eltérő mértékben jelentenek veszélyt. Magyarország (és általában a Kárpát-medence) legjelentősebb talajdegradációs folyamatai a víz és szél okozta erózió, a talaj savanyodása, a szikesedés, a talaj szerkezet leromlása, tömörödés, a talaj vízgazdálkodásának szélsőségessé válása, a biológiai degradáció, a talaj tápanyagforgalmának kedvezőtlen irányú megváltozása és a talaj pufferképességének csökkenése, talajmérgezés (Várallyay 2006). Európa talajaira nagyrészt ugyanezek a folyamatok jelentik a legnagyobb kockázatot, kiegészülve a talaj szerves széntartalmának változásával, illetve az urbanizáció hatására egyre nagyobb méreteket öltő talaj lezárással és terület elvonással. (FAO, ITPS 2015)

A legfrissebb kutatások szerint Magyarország teljes területének mintegy 74 %-a gyengén , 18 %-a közepesen és 8 %-a erősen érintett erózióval. Ezek figyelemre méltó számok, különösen, ha azt tekintjük, hogy az ország területének közel 60 %-a mezőgazdasági terület, illetve a leromlási folyamatok jövőbeni fokozódása várható. (Pásztor et al. 2016)

4. ábra. Magyarország talajerózió kockázati térképe (Pásztor et al. 2016)

4