A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 15. Molnár Péter (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Szélsőséges vízháztartási helyzetek hatása Magyarország talajdegradációs folyamataira
Szélsőséges vízháztartási helyzetek hatása Magyarország talajdegradációs folyamataira Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése 2018. július 4-6., Gyula Szerző: Molnár Péter Országos Vízügyi Főigazgatóság Bevezetés Az egészséges talaj a földi élet egyik meghatározó feltétele. Amellett, hogy rendkívül gazdag állat- és növényvilágnak nyújt életteret, szerepet játszik többek között az élőlények vízzel és tápanyagokkal való ellátásában, különböző anyagok megkötésében, lebontásában, átalakításában, vízraktározó képessége révén a víz visszatartásában. Egészséges talaj nélkül elképzelhetetlen a növénytermesztés, és ezáltal az állattenyésztés és élelmiszertermelés. Megóvása tehát az emberiség alapvető érdeke. Ennek ellenére a talaj leromlása mára olyan méreteket öltött, melynek kezelése komoly kihívást jelent. A folyamatok egy része természetes, de az emberi tevékenységek is jelentősen hozzájárulnak. Az eróziós folyamatok egyik fajtája a vízerózió, mely érzékenyen reagál az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaira, melyek ráadásul a távlati klímamodellek szerint tovább erősödnek. Szerencsére a kedvezőtlen folyamatokat, és az ellenük való fellépés szükségét tagállami és közösségi szinten is felismerték, azonban bőven van még tennivaló a probléma globális kezelése érdekében. Szabályozás Számos európai közösségi szintű szakpolitikai szabályozás létezik (például a Bizottság talajvédelemről szóló tematikus stratégiája (COM(2006) 231)), mely hozzájárul ugyan a talaj védelméhez, de nélkülözi a talajra vonatkozó konkrét intézkedéseket. A hazai szabályozás tekintetében is a széttagoltság jellemző. A talaj védelme több jogszabályban is megjelenik: például a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben, a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendeletben, vagy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény. Ezeket együttesen kellene alkalmazni, de komplex szemléletről sajnálatos módon nem beszélhetünk.
