A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 8. Kerezsi György - Túri Norbert - Körösparti János - Bozán Csaba (NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály): A belvíz öntözési célú hasznosítási lehetőségei
A belvíz relatív nátriumtartalma SAR 80 70 60 50 40 1 n c S c "K ' "K "5 ^ * *5 V V V ^ ^ 4. ábra. A belvízminták nátrium egyenérték százaléka és nátrium abszorpció arány értéke (Jelmagyarázat: Veker-ér csatorna - VCs; Eltemetett folyómeder - Ef; Gyep - Gy; Szántó - Sz; Szántó növénykultúrával - SzN) 1. táblázat. A belvízminták az I. öntözővíz kategóriában (Jelmagyarázat: Veker-ér csatorna - Ve; Eltemetett ____________________folyómeder - Ef; Gyep - Gy; Szántó - Sz; Szántó növénykultúrával - SzN)____________________ Minta név VCs Efl Ef 2 SzN 1 SzN 2 SzN 3 SzN 4 Sz 1 Sz 2 Sz 3 Gy 1 Gy 2 Gy 3 EC (mS/cm) 0,20 0,06 0,10 0,16 0,13 0,20 0,08 0,09 0,12 0,09 0,05 0,11 0,06 Na eé (%) 34,57 0,38 34,47 5,59 51,98 9,03 6,92 26,50 10,38 27,35 57,69 46,51 5,96 SÁR (mgeé/dm3) 0,93 0,00 0,68 0,11 1,38 0,20 0,16 0,86 0,19 0,54 0,96 1,12 0,08 KÖVETKEZTETÉSEK Az okszerű belvízgazdálkodás célja a káros víztöbbletek megszüntetése, illetve a hasznosítható vízkészletek helyben tartása. A belvizek öntözéses hasznosítása során a vízben oldott szervetlen ásványi anyag tartalom (pl. nitrát) a növények általi felvétel által hasznosulhat, míg a káros anyagok (pl. szermaradványok) nem várt hatásokat érhetnek el. A felhasználás során tekintettel kell lenni a vízzel kijuttatott összes sótartalom optimális szinten tartására, melyet vízkezeléssel és a termesztéstechnológia módosításával valósíthatunk meg. Az agrotechnikai módszerek összehangolása lehetőséget biztosít a gazdáknak a vízminőségből eredő káros hatások csökkentésére {Kun et ah, 2017). A káros hatások között az esetleges extrém nagy tápanyag koncentráció kezelhető létesített vizes élőhelyek kialakításával, mely egyben a belvizek tározását és minőségének hosszabb távú fenntartását is lehetővé teszi. Az összes oldott sótartalom és a nagy nátrium koncentráció kezelhető hígító vízzel, mellyel mérsékelhetők a szikesedési folyamatok. Az agrotechnikai beavatkozások között a tömörödött talajréteg megszüntetése érdekében még jó minőségű öntözővizek esetén is kiemelt figyelmet kell fordítani a talajkímélő és talajnedvesség megőrző művelési módok alkalmazására, mivel így biztosítható a káros tárcsa- és eketalp kialakulásának veszélye és a vizek mélyebb rétegekbe történő beszivárogtatása. Következtetéseink szerint ezeknek a vizeknek a felhasználása megköveteli a folyamatos figyelmet, amely a betározott víz minőségének és a talajállapot rendszeres monitorozásával érhető el. ÖSSZEFOGLALÁS A mezőgazdaság, mint a legnagyobb földterületet használó ágazat, stratégiai hatást gyakorol a vizek mennyiségi és minőségi állapotára. A mezőgazdasági vízgazdálkodási technológiák fejlesztése, a belvízzel való okszerű (mennyiségi, minőségi) gazdálkodás fontos eszköz lehet a negatív hatások mérsékléséhez. A helyben keletkező összegyülekezett belvíz alternatív vízforrásként szolgálhat az agrárium számára. A felhasználhatóság szempontjából
