A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
Nyitó Plenáris előadások - 1. Kőrösi Csaba (Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága): Sorsfordító a fejlődésben – 1. rész: Válaszút előtt a világ
Körösi Csaba: Sorsfordító a fejlődésben - 1. rész: Válaszút előtt a világ 5 éreztetni a hatását. Szintén éreztetni tudja a hatását egy hónapon belül a katasztrófa által kiváltott tömeges népvándorlás. Ma körülbelül 2,5 milliárd ember, azaz a világ népességének 36%-a él vízhiányos régióban. Ezeken a területeken állítják elő a globális GDP 20%-át. 2025-re - tehát innentől számítva 7 éven belül - körülbelül az emberiség kétharmada fog olyan területen élni, ahol valamilyen fokú vízhiányt érzékel, és ebből 1,8 milliárd súlyos vízhiánnyal fog szembenézni. 2030-ra az összes vízigény és a rendelkezésre álló édesvíz mennyisége - hacsak nem térünk le a mai használati útról - 40 %-os különbséget fog mutatni. 2050-re pedig a népességnek több mint fele, és az akkori gabonatermelés szintén több mint fele súlyos vízhiánnyal fog küzdeni. Ennek következtében, az ENSZ adatai szerint, csak vízügyi okok miatt 2050-re körülbelül 400 millió ember kényszerülhet a lakhelye elhagyására. A másik ilyen súlyos, természeti erőforrással kapcsolatos probléma a termőtalajok gyors pusztulása (2. ábra). Evenként körülbelül 10 millió hektár termőtalajt veszítünk el. Hozzávetőlegesen ez az összes magyar mezőgazdasági terület másfélszerese, tehát évenként ennyi a veszteségünk. Csak ezen okokból - megint csak ENSZ adat - 2030-ig 50 millió ember kényszerülhet a lakóhelyének az elhagyására. Figure 2. Destruction of farmland Ezzel párhuzamosan zajlik a biodiverzitás gyors vesztése. Miközben az elmúlt 25 évben 2 milliárd fővel lettünk mi, emberek többen a Földön, eközben emlősből, hüllőből, kétéltűből és halból 30%-kal lett kevesebb. Az édesvízi biodiverzitás ennek a másfélszeres ütemével csökkent. Hozzátenném, hogy az erdőborítottság csökkenése egészen riasztó: jelenleg ott tartunk, hogy évenként egy Olaszországnyi területtel csökken az erdőborítottság a Földön. Ezzel párhuzamosan felgyorsulóban van a klímaváltozás, aminek legnagyobb tényezői mi vagyunk. A hőmérséklet emelkedésére és a klímára persze nyugodtan mondhatjuk, hogy mindig is változott. Ez tény és való, és mindig is fog változni, hiszen a klíma már csak ilyen. Az utóbbi 100 000 évben az éghajlat kilengései meglehetősen nagy amplitúdóval történtek. De szeretném felhívni a figyelmüket az utolsó 10 000 évre! Ezt egy korábban soha nem tapasztalt, viszonylagos stabil állapot jellemezte. Ez a stabilitás tette lehetővé a mezőgazdaság kialakulását a Földön, és a letelepedett életmód kialakulását. Ha úgy tetszik, ez volt az édenkerti állapot. Ezt borítjuk most föl (3. ábra). Ha tovább követjük ezt a hőmérsékleti grafikont, elindul fölfelé: az utóbbi 130 évben gyorsuló ütemben növekszik a Föld átlagos felszíni hőmérséklete. Annak érdekében, hogy ne menjünk túl egy bizonyos átbillenési ponton, hogy még kontrollálhatóak legyenek a létfeltételeink, azt mondja a tudomány, hogy 2 °C-nál nem szabad följebb engedni a globális átlaghőmérséklet-növekedést. Már jóval túl vagyunk a félúton. 3. ábra. A hőmérséklet anomália változása az elmúlt 130 évben Figure 3. The change of temperature anomaly over the past 130 years A bal oldalon az látható, hogy az utóbbi 60 évben körülbelül milyen mértékben szaporodott föl az üvegházhatású gázok az aránya a légkörben, a jobb oldalon pedig ezzel párhuzamosan hogyan növekedik a Föld felszíni átlaghőmérséklete. A bal oldali többé-kevésbé egyenesen, kicsit gyorsulva emelkedik, a jobb oldali pedig kiugrásokkal, de nagyjából az előbbit követi, mára talán még gyorsabb ütemet mutatva. A lélektani határ a 400 ppm-nél volt (ppm = parts per million, vagyis az egész milliomod része, megjegyzés: a Szerk). Ez azt mutatja, hogy a levegőben mennyi a szén-dioxid, illetve annak megfelelő arányban vett üvegházhatású gázoknak a mennyisége. Tehát 400-nál volt a lélektani határ. Az idei évben valószínűleg átlépjük a 410-et, és továbbra is gyorsuló ütemben emelkedik az üvegházhatású gázoknak az aránya a légkörben. Az eddigiek alapján összességében el lehet mondani, hogy jelenleg a természeti erőforrások használatát figyelembe véve 1,7 bolygó erőforrásait használjuk időarányosan. Ez olyan, mint amikor a bankszámlámon lévő pénzemet használom, de sokkal többet költők, mint amennyi a havi befizetésem. Tehát nemcsak a meglévő jövedelmemből (és a kamatokból) élek, hanem elkezdtem felélni az alaptőkét. A tőkét csak egy ideig lehet felélni, utána a bank szólni fog. És a bank már szól nekünk! Szeretném üdvözölni Önöket az antropocén korszakban. Most tartunk ott, iimnár közel 40-50 éve, hogy a Föld sorsának meghatározására, a földi körülmények alakítására egyetlen egy élőlényfaj, az ember tevékenysége van a legnagyobb hatással.
