A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
Nyitó Plenáris előadások - 1. Kőrösi Csaba (Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága): Sorsfordító a fejlődésben – 1. rész: Válaszút előtt a világ
4 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 4. sz. Sorsfordító a fejlődésben - 1. rész: Válaszút előtt a világ Körösi Csaba igazgató, Köztársasági Elnöki Elivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága Kivonat A robbanásszerű globális népesség-növekedés, amely ugyan egyenlőtlenül jelentkezik a különböző régiókban, valamint a globálisan érvényesülő lineáris gazdasági modell a fenntartható fejlődés szempontjából a Föld egészére nézve több adósságot halmozott fel, mint amennyi értéket létrehoz. A cikk elemzi a felhalmozódó adósság alapproblémáját, a rohamosan puszüiló természeti erőforrások helyzetét, az antropocén kor társadalmi következményeit, valamint felvázolja milyen módon lehet a fenntarthatatlan fejlődési pályán módosítani, a romló folyamatokat visszafordítani. Kulcsszavak Romló természeti erőforrások, globális népesség-növekedési kihívások, fenntartható fejlődés kihívásai, fenntartható fejlődési célok. Life changer in development - Part 1: The World is at the crossroads Abstract The explosive global population growth, which unequally manifests itself in different regions, and the globally applied linear economic model has accumulated more debt than the value it generates for sustainable development across the globe. The paper analyses the underlying problem of accumulation of debt, the sihiation of rapidly degrading nahiral resources, the social consequences of the anthropocene age, and outlines how to adjust unsustainable development paths and reverse the deteriorating processes. Keywords Deteriorating nahiral resources, global population growth challenges, sustainable development challenges, sustainable development goals. MI IS AZ ALAPPROBLÉMA? Miért beszélünk arról, hogy szükség van egy fenntartó fejlődési fordulatra, általában egy fejlődési fordulatra? A jelenlegi fejlődési pályánk globális szinten már több adósságot halmoz fel, mint amennyi értéket jelenleg létrehoz. Ez egy nagyon súlyos, nagyon fenyegető állítás. Ezt szeretném kifejtem ebben a cikkeben. Miért és hogyan történik ez? A rövidség kedvéért két elemre fogok most koncentrálni, két olyan hajtóerőre, ami ezt a meglehetősen veszélyes folyamatot jelenleg mozgásban tartja, és amin el kell gondolkodnunk, hogy hogyan fogjuk tudni megváltoztatni. Az egyik a globális népesség-növekedés, ennek a robbanása. Tudjuk, hogy nem minden országra jellemző. Nálunk éppen ellenkező a probléma. Ma 7,7 milliárdnyian élünk a Földön. Évente 130 millióval, tehát 13 Magyarországnyival szaporodik az emberiség létszáma. 2030-ra 8,3 milliárdnyian leszünk, és 2050-re a legóvatosabb számítások szerint 9,8 milliárdnyian. Ezzel együtt meglehetősen gyorsan növekszik a középosztály létszáma, ami azt jelenti, hogy a jelenleg követett fogyasztási szokásaink a mainál is sokkal jobban igénybe fogják venni a természeti erőforrásokat. A legnagyobb növekedés, ez a plusz hozadék a létszámban, azokban az országokban várható, ahol már most is túlhasználtak a természeti erőforrások. A következő országokban fogjuk látni a legnagyobb növekedést: India, Indonézia, Etiópia, Nigéria, Egyesült Államok, Pakisztán és Banglades. A másik ilyen probléma, ami hajtja ezt a nem fenntartható növekedést, az a jelenlegi lineáris gazdasági modellünk. Ezt az utóbbi 200-250 év alatt alakítottuk ki. Ez a „termeld ki, gyártsd le, használd, dobd el”. És minél gyorsabban tudjuk ezt csinálni a mai rendszerben, annál nagyobb értéket hozunk létre - a mai számítások szerinti rendben, és annál nagyobb gazdagságot halmozunk fel. De ennek értelemszerűen az az ára, hogy az igénybe vett természeti erőforrások mennyisége is exponenciálisan növekszik, és ugyanilyen mértékben gyorsul a folyamat végén kidobott, hulladéknak tekintett anyagmennyiség. Ezzel egyetlenegy probléma van: a természet soha nem gyártott hulladékot. Mi most gyártjuk, és a természet pedig nem tud vele mit kezdem. HOGY NÉZ KI A NAGY KÉP A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK OLDALÁRÓL? A vízválság elkezdődött. Korábban helyi vagy regionális problémának tekintettük a vízválságot. De egy globális értékláncokba szerveződött gazdaság esetében egy helyi probléma - a gazdaságot megrázó vízprobléma - napokon-heteken belül tízezer kilométer sugarú körben tudja
