A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

4. SZEKCIÓ - Vízellátás - 6. Fecser Nikolett (SZE Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar): „Okos Város” - Vízellátó rendszerek üzembiztonságának kérdései

2. Okos város alrendszerei

Természetesen szükség van arra, hogy objektív és nemzetközileg elgfogadott módon kerüljön mérésre, összehasonlításra az egyes városok „okosságának” mértéke. Ehhez szükség volt jól elkülöníthető alcsoportok meghatározására.

Az alrendszerek meghatározása az EU Smart City Ranking és a Smart Cities Council index rendszerén alapszik, melyek 6 alrendszert jelölnek meg, ahol a városok állapota és a fejlesztések hatásai mérhetők.

Az okos város alrendszerei a következők:

• kormányzás

• gazdaság

• közlekedés

• életkörülmények

• környezet

• emberek alrendszer

IBM „Smart cities tanulmány” hét alcsoportot különböztet meg, melyek a következők:

• emberek

• üzleti

• városi szolgáltatás

• közlekedés

• kommunikáció

• vízgazdálkodási

• energiagazdálkodási alrendszer

Véleményem szerint a második megközelítés a városlakók számára közérthetőbb, könnyebben tudják az egyes alrendszereket mindemmapjaikhoz kötni és az ott töténő változásokat, fejlődéseket észrevenni, értékelni.

Az 1. ábra az elemzett városok egyes alrendszerekben elért pontszámait mutatják az adott alrendszerben elért legmagasabb pontszámhoz (legjobb gyakorlathoz) képest. A fejlődést az okos városok vonatkozásában természetesen szükségszerű mérni. A mérések alapján megállapítani a teendőket illetve a városok rangsorát felállítani.

Emberek

átlag • — legjobb ““ Város gyakorlat

1. ábra Eredmények bemutatása [2]