A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
4. SZEKCIÓ - Vízellátás - 4. Csáki Ferenc (Aqua Szolgáltató Kft.): Mosonmagyaróvár és térségét kiszolgáló vízbázis bemutatása
áramlásból mintegy 27 %. Ez az áramlási csóva nem érzékeny a felszíni szennyezésre, mivel 50 év alatt 70 - 80 méternél jobban nem közelítik meg a felszínt. d. / A termelő kutaktól déli irányba induló, majd északnyugati (Bezenye település) irányba forduló áramvonalak, amelyek először felfelé haladnak, majd a felszín közelében közel vízszintes irányba fordulnak. Részesedése a teljes áramlásból mintegy 10 %. Ez az áramlási csóva nagyon érzékeny a felszíni szennyezésre. e. / A termelő kutaktól délkeleti irányba induló, majd északkeleti (Gabcsikovó tározó) irányba forduló áramvonalak, amelyek először felfelé haladnak, majd a felszín közelében közel vízszintes irányba fordulnak. Részesedése a teljes áramlásból mintegy 9 %. Ez az áramlási csóva érzékeny a felszíni szennyezésre. 3. ábra: Az 5 vízháztartási blokk részesedése a termelő kutakba történő beáramlásból (Molnár Gy., 2013) A vízpótlás útvonalában (ill. annak közelében) összesen 5 potenciális szennyezőforrás található, melyek a következők: 1. A volt Lajta-pusztai telephely, amely most több kisebb-nagyobb géptelepből, állattartó telepből és lakóházakból áll. Az erről a területről induló áramvonalak elkerülik a Feketeerdei Vízbázis termelő kútjait.
