A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 12. Süveggyártó Anita Mária - Gyurkity Zoltán (ADUVIZIG): Meliorációs helyzetkép az ADUVIZIG működési területén
Térinformatikai adatbázis Az adatbázis készítésének folyamata Igazgatóságunk információit a meliorált, azon belül is a talaj csövezett területeket illetően jellemzően az elkészült munkákról készített jegyzőkönyvek adják. Az adatbázis elkészítésének egyik alapját tehát ezek képezték. (A könnyebb munka érdekében digitalizálásra kerültek.) Az első lépés a tervtárban fellelhető összes meliorációhoz köthető terv áttanulmányozása volt, majd azok átnézeti, illetve meliorációs munkálatokat ábrázoló tervrajzainak digitalizálása következett. A jegyzőkönyvek és tervrajzok összevetése után megállapításra kerültek a területen egykor üzemelő MGTSZ-ek határai, illetve a talaj csövezett területek hatóterületei. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy csaknem az összes megvalósult beavatkozásról találtunk tervet, vagy beazonosításra alkalmas tervrajzot. A második lépés egy térinformatikai adatbázis készítése volt, melyben a digitalizált térképek georeferálásának elvégzése után a termelő szövetkezetek határairól és a talaj csövezések hatóterületeiről úgynevezett shape állomány került létrehozásra. Ezek meghatározására kiemelkedő segítséget nyújtottak a rendelkezésünkre álló légi felvételek, a külterületi vetületi térkép, és az Igazgatóság további térinformatikai állománya, mint például a vízfolyáshálózat vagy műtárgyadatbázis. A későbbi azonosítás megkönnyítése érdekében a digitalizált tervrajzokról kimutatás készült. Harmadik lépésnek tekinthetjük a meghatározott területek pontosságának ellenőrzését, melynek alapját a jegyzőkönyvek adták, ugyanis a hatóterületek nagyságai és a talaj csövezéssel érintett helyrajzi számok ezekben feltüntetésre kerültek. Megjegyzendő, hogy az esetek többségében a helyrajzi számok megváltoztak, így azok csak abban az esetben voltak ellenőrzésre alkalmasak, amennyiben olyan tervrajz volt birtokunkban, amelyen azokat feltüntették. Az alkalmazott szoftverben a területszámítás után könnyedén ellenőrizhető volt az egyes területek viszonylagos (adott technika alkalmazása esetén elvárható) pontosságának meghatározása. A már rendelkezésre álló, az Igazgatóság teljes területére vonatkozó belvízi elöntések gyakoriságát, illetve a 2016-os el öntési adatokat tartalmazó térinformatikai adatbázisokból, szűrések alkalmazásával a meliorált területekre szűkítve az állomány nagyságát, további shape fájlok kerültek létrehozásra. Ezen kívül rendelkezésünkre álltak még légi felvételek a 2010-es belvízhelyzetről, melyek további segítséget nyújtottak. Az adatbázis felépítése Az elkészült és meglévő fedvények adatainak összességével alkalmassá vált az adatbázis a meliorált, illetve a talaj csövezett területek meghatározására és következtetések megállapítására.
