A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai - 19. Orosz György (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Jég elleni védekezés a Tiszán (Az elmúlt évtizedek jelentősebb jég elleni védekezései a Tiszán)
A Tiszalöki Vízlépcsőnél (mederduzzasztás) télen-nyáron azonos üzemvízszintet tartanak, a jég esetleges átvezetése vízhozamfüggő, amennyiben árhullám indul el, és a duzzasztás megszüntetésére kerül sor, a zajló jég átvezetése általában alsó átvezetéssel kezdődik meg. A Kiskörei Vízlépcsőnél (tározótér vízszintszabályozás) eltérő téli-nyári üzemvízszinttartással működik, ezen belül három évből egyszer, a téli üzemvízszint is alacsonyabb a szokásosnál. Ugyanakkor a téli üzemrendnek megfelelően, a hajózsilipek nem működnek. A kisvizes vízjárás és a folyami vízlépcsők (Tiszalök, Kisköre, Törökbecse) védelme miatt a síkjég fenntartása kívánatos, azzal, hogy árhullám, jégtorlaszképződés veszélye esetén, a szükséges beavatkozásokra alapvetően készülni kell. Dráva A Dráván a síkjég, illetve a teljes jégbeállás ritka. Jégmegállásra hajlamos szakaszok, illetve jég elleni védekezés nem jellemzőek. Kisebb folyók Mind a Duna, mind a Tisza vízrendszerébe tartozó kisebb folyók jégjárását elsősorban a vízhozam, vízsebesség, hordaléktartalom, illetve a vízminőség befolyásolják. Ennek megfelelően változó jégállapotok alakulnak ki, általában a teljes szélességben történő jégbeállás következik be. Balaton A Balaton a téli félév során általában teljesen vagy részlegesen befagy. A torlódásmenetesen beállt jég vastagsága jellemzően 20-30 cm, de előfordulhat 40-50 cm-es érték is. A mérések kezdete óta a maximális jégvastagságot (74 cm) 1928/29 telén jegyezték fel. Ugyanakkor 2014-ben és 2015-ben a nyíltvízen nem alakult ki összefüggő jégborítás. 2017 januárjában intenzív jégképződés kezdődött el, ajég vastagsága a hónap végére elérte a 30 cm-t. A Balatonon gyakran réteges jég képződik. Ha az olvadás időszakában tartós, erős szél van, akkor a repedező, széttöredező jégpáncélt a szél táblákra tördeli. A jégtáblák egymásra torlódhatnak és a szél keltette vízmozgásokkal a partok felé mozognak. A partokat elérve, kárt okozó jégtorlaszok képződnek, amelyek magassága szélsőséges esetben elérheti a 7-8 m-t is. 4
