A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 4. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az utolsó busincei vízhozammérés, avagy Nógrádszakál állomás vízhozammérési problémái

vonatkozó eredmények 2 %-on belül, mintegy 100 1/s sávban szóródtak. A busincei vasúti híd szelvényében különböző módszerek (20. kép) mérési eredményei között mindössze 30 1/s (1 % alatti) volt a különbség.

3. táblázat: A 2016. 10. 24-i mérési nap nógrádszakáli vízhozammérési eredményei

Vízfolyás

Szelvény

Mérési

középidő

Középsebesség

Vízhozam

Nedvesített

terület

Víztükörszélesség

Módszer

vk (m/s)

Q(nrVs)

F (nf)

S (m)

1.

Öreg-patak

Rárósmúlyad

10:50

0,60

0,372

<N

0,616

3,55

forgószámy

2.

Tiszovnyik

Hámor

11:40

0,24

0,399

*n

<N

2,040

5,70

forgószámy

3.

Ipoly

Rárós (Ilid)

11:14

0,49

3,481--t

7,600

11,70

ADCP

4.

Ipoly

gyaloghíd

12:05

0,72

4,322

6,710

9,82

ADCP

5.

Ipoly

vasúti lúd

14:43

0,31

4,310

14,000

12,60

forgószámy

6.

Ipoly

vasúti lúd

15:15

0,26

4,341

17,000

15,29

ADCP

A mérési középvízállás mindegyik mérés esetén 61 cm volt a nógrádszakáli vízmércén.

20. kép: Forgószámyas és ADCP-s vízhozammérés a busincei vasúti hídnál

A nógrádszakáli vízhozammérési nap teljes mértékben eredményes volt, mivel a mérőcsoportok a kitűzött célokat maradéktalanul teljesítették. A különböző helyszíneken, eltérő módszerekkel végzett vízhozammérések szinte ugyanazt az eredményt adták és az jól illeszkedik az aktuális nógrádszakáli vízhozamgörbére is, valamint a résztvevők kellemes őszi időjárás mellett maradandó élményekkel gazdagodtak.

6. Összefoglalás

A fentebb leírtakból látható, hogy a nógrádszakáli vízhozam megmérése kisvizek esetén sem mindig egyszerű, de árvízkor aztán különösen érdekes feladat. A vízhozammérések kezdete óta összesen kilenc szelvényben mértek Nógrádszakálhoz tartozó vízhozamot, amelyeket a 8. ábra mutat be. Ezek között van olyan, ahol közvetlenül, egy mérésből megszületett az eredmény (a kis- és középvízi szelvények esetében), míg nagyvízkor csak több (három) szelvényben mért vízhozamérték összegeként határozható meg az árvízi vízhozam.