A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 4. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az utolsó busincei vízhozammérés, avagy Nógrádszakál állomás vízhozammérési problémái
4.2. Vízhozammérési problémák A fentebb leírt nagyvízi vízhozammérési problémákat Nógrádszakálon alapvetően a vízmérce elhelyezkedése okozza. A Rárósi-szűkületből kilépő Ipoly hullámtere a Nógrádi-öblözetben több kilométeresre szélesedik. Mivel a nógrádszakáli vízmérce már ezen a kiszélesedő mederszakaszon van, keresztszelvénye meglehetősen aszimmetrikus (5. ábra). 5. ábra: A nógrádszakáli vízmérce keresztszelvénye (2004.) A bal parton, ahol a vízmérce is kiépült, a meder meglehetősen közel húzódik a hegyoldalhoz, így a vasút és a közút töltései mintegy magaspartként akadályozzák meg a víz szétterülését. Ezzel szemben a jobb parton 250-270 cm es vízállás tartomány felett kilép a víz a mintegy 100-150 m széles hullámtérre. Ez a folyamat eredményezi a nógrádszakáli árhullámképek jellegzetes ellaposodását és a tetőzések elhúzódását (akár 5-10 órás tetőzések is előfordulhatnak), egyúttal ellehetetleníti a szelvényben a nagyvízi vízhozammérést. A 4. és 5. képeken a vízmérce környezete látható közepes és nagyvizek idején. A 4. képen jól látszik, ahogy kisvízkor a mederben mozog az Ipoly vize, míg az 5. kép hamisszínes felvételén az LNV közelében a vízmérce szelvényében is jelentős árvízi elöntések mutatkoznak a szlovák oldalon. 4. kép: A nógrádszakáli vízmérce környezete közepes vízállásnál (2016. 08. 23.) (Forrás: Google Föld) 5. kép: A nógrádszakáli vízmérce környezete árvíz idején (2010. 06. 05.) (Forrás: Google Föld)
