A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai - 11. Hoszták Ferenc - Petrucz Andrea (FETIVIZIG): A FETIVIZIG 2014-2020 időszak kiemelt vízkárelhárítási projektjei
Az egységes áramlás kialakítására mederkotrás szükséges a 732,055-732,278 fkm szelvények között "vezérárokszerű" kialakítással. Milota-középső partbiztosítás 1934-36 és 1964-65-ben épült. 1988-ban helyreállítás történt. A kanyarulat paraméterei (sugár, szélesség, hosszúság) kedvezőek, a levonulási viszonyok jók, bár néhol elszélesedik a meder. A kanyar felső vége fölött, 737,0-737,15 fkm között a meder mindkét oldalán part menti zátony található, a meder a teljes szelvényben igen sekély. A partbiztosítás felső fele és közepe elfogadható állapotban van, alsó vége csipkézett és szakaszosan kikopott, 736,2-736,3 között hiányzik. 736,55-nél 30 m hosszú 8 m-es berágódás található, állapota változatlan. Az egységes áramlás kialakítására mederkotrás szükséges 500 fm hosszban "vezérárokszerű" kialakítással. Milota-felső partbiztosítás védtöltés védelmére 1926-28-ban, a meghosszabbítása 1966-67- ben, a keresztirányú művek 1972-73-ban épültek. 1983-89 közt helyreállítás történt. Ukrán oldalon komoly méretű kavicspad található a 741,00-741,35 fkm között, amely az áramlást a magyar oldalra átnyomja és a bal parton a 741,15-741,25 fkm között egy friss partrongálódás keletkezett. Felső végén szakaszosan beszakadt a kő a mederbe, a régi terelőmű és bekötő gátjainak maradványait a 739,86-740,0 fkm és a 739,54-739,65 fkm közötti szakaszokon fel kell szedni a mederből és a meglévő partbiztosításba be kell építeni. Középen becsúszásokkal tarkított, alsó végének rendezése megtörtént ugyan, de állapota leromlott. Az egységes áramlás kialakítása érdekében a régi partbiztosítás és a keresztirányú művek maradványait (739+840-739+925 fkm és a 739+500-739+610 fkm közötti szakaszokon) fel kell szedni a mederből és a meglévő partbiztosításba be kell építeni a 739+600-739+840 fkm szelvények között, továbbá mederkotrást kell végezni a 740+500-740+640 fkm szelvények között "vezérárokszerű" kialakítással. Tiszabecsi partbiztosítás a töltés és a község védelmére 1903-34-ben épült. A Batár torkolat alatt magyar, felette ukrán területen helyezkedik el. A Batár torkolattól lefelé épült mű a „0” víz szintjében 1,0 m széles padkával, a padka felett betonlap burkolattal +100 és +200-as magasságok között különböző korona szintekkel épült. A mű helyreállítására az 1970-es években került sor. Ennek során pótolva lett - újra építetve - a hiányos illetve megrongálódott padka és a mederbiztosító kőszórás. A partbiztosítás állékonyságának érdekében el kell végezni a mederszakasz rendezését (mederanyag kitermelés), összehangolva az ukrán Fél tiszaújlaki közúti híd térségében tervezett szabályozási munkáival. A partbiztosítás rekonstrukciós munkái a 744,20-744,80 fkm szelvények között szükségesek. A fejlesztendő védvonal üzemeltetése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a Tiszabecsi gátőrtelep és védelmi központ, mely a Tisza bal partján az egyetlen igazgatósági kezelésben lévő létesítmény. Az 1985-ben épített létesítményen jelentősebb rekonstrukció végrehajtására 2004-ben került sor, amikor a tetőszerkezet (héjazat) cseréje történt meg. A védelmi létesítmény a kor kívánalmainak nem felel meg, annak nyílászáróinak cseréjére, a fűtésrendszer korszerűsítésére, valamint a térburkolat átépítésére van szükség. 15
