A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 4. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az utolsó busincei vízhozammérés, avagy Nógrádszakál állomás vízhozammérési problémái

északnyugat felől az Osztrovszki-hegység, délkeletről pedig a Karancs vonulatai szűkítik össze. Ezek a hegyvidékek már a Kárpátok belső vulkáni vonulatához tartoznak.

A mintegy 5 km hosszú keskeny, viszonylag nagy esésű völgyszakasz Nógrádszakál határában kezd újra kiszélesedni, hogy a Nógrádi-öblözet területén ismét 2,5-3 km széles hullámtéren kanyaroghasson a folyó. (KOVÁCS P. 2013)

Az Ipoly vízgyűjtője a főfolyó folyásirányából adódóan nyugati tájolású. Mivel a Kárpátok vonulatainak déli oldalán helyezkedik el, déli irányban is viszonylag alacsonyabb hegyvidékek határolják.

N

Jelmagyarázat

Tszf. magasság m Bf.------- High : 1115

amm Low : 155

10 20 Kilometers

3. ábra: A Nógrádszakál feletti vízgyűjtő domborzati viszonyai

3.2. Vízrendszer

A Nógrádszakál feletti részvízgyűjtő jelentős részben Szlovákia területén helyezkedik el. Mire az Ipoly főága az első magyarországi település és vízrajzi állomás, Ipolytamóc közelébe ér, a legfelső szakasz kisebb, de nagy esésű mellékvizei mellett a jelentősebb mellékvízfolyások közül már befogadta bal oldalról érkező Szuhát (Sucha), valamint jobb felől a Losoncipatakot (Krivánsky potok) is.

Ipolytamóc alatt a bal part már Magyarország területe, ahonnan egyetlen jelentősebb vízfolyás folyik az Ipolyba Nógrádszakálig: a Litke térségében betorkolló Dobroda. Ezzel szemben a jobb parti szlovák területről olyan jelentős mellékvízfolyások érkeznek, mint a Tiszovnyik (Tisovník) és az Öreg-patak (Stará Rieka), amelyek jelentős vízhozamukkal nagy mértékben befolyásolják az Ipoly vízjárását a nógrádszakáli szelvényben, különösen nagyvizek idején.