A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 3. Kerék Gábor (ÉDUVIZIG): Videó alapú vízhozammérések alkalmazhatósága kisvízfolyásokon
Average surf. vei.. 0.88 m/s 7. ábra, Duna-Baja, 2012. február 11; számított LSPIV sebességmező A Duna vízjárási adatai a vízügyi ágazatban általánosan alkalmazott SQL alapú országos adatbázisból (Magyar Hidrológiai Adatbázis - Operatív Hidrológiai Modul) lekérdezhetők, így a felvételek napjának ismeretében a napi átlagos vízszint meghatározható. A vízszint ismeretében és a korábbi keresztszelvény adatok felhasználásával a felvételhez tartozó közelítő keresztszelvény is meghatározható. Mindezek ismeretében a korábbiakban ismertetett III. sz. sebességprofil alkalmazásával a szelvény szállított vízhozama 1994 m3/s-ra adódik. Az LSPIV alapján számított-becsült vízhozam mintegy 15%-kal meghaladja a vízhozamgörbe alapján meghatározható vízhozamot, amely a vízügyi ágazatban általánosan elfogadott eltérést meghaladja ugyan, azonban figyelembe véve a számításhoz felhasznált információk bizonytalanságát, kielégítő egyezésnek mondható. A bajai jégzajlásos videó gyorselemzésének egyik legfontosabb konklúziója, hogy geodéziai módszerekkel bemért illesztőpontok hiányában is elvégezhető a képsorozat ortorektifikációja, amennyiben a képeken egyértelműen azonosítható tereppontok találhatók. Hasonlóan fontos következtetés, hogy a felszíni jelzőanyag minősége döntően befolyásolja az elemzés elvégezhetőségét. Az Altal-éri méréssorozat feldolgozásakor szembetűnő volt, hogy az ott megfigyelt habosodás viszonylag gyorsan megváltozó mintázata már ls-os képmintázási idővel sem adott értékelhető sebességmezőt, csak ennek jelentős sűrítésével (szükségszerűen megnövelve ezzel az elemzés fútásidejét) lehetett reális eredményeket elérni. A Dunán a zajló jégtáblák ehhez képest egy lényegesen állandóbb mintázatot jelentenek a folyó felszínén, ebben az esetben a 30 s-os képminta, és a viszonylag kicsi, 704x576 pixeles képfelbontás sem lehetetlenítette el a sebességmező meghatározását. A vízhozamszámításhoz természetesen a nedvesített keresztszelvény meghatározása ez esetben is feltétlenül szükséges. 17
