A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

10. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 14. Dr. Szakál Tamás (SZE): Kvassay Jenő emlékezete és kapcsolata a Magyaróvári Akadémiával

Denglázi Wittman Antal terve a Hanság végleges rendezésére

Wittman Antal a Mosoni vármegye és Eszterházy Miklós herceg kérésére 1824-ben nyújtotta be tervét a Hanság rendezésére. Véleménye szerint az a legfőbb oka a problémáknak, hogy az érintett területről a Fertőből átszivárgó víz és a délről és nyugatról beömlő folyók vize nem tudott szabadon lefutni. A Rábca és folyói a sok nádas miatt megduzzadnak, a szállított homok pedig eltorlasztják a torkolatokat. Az Ikva és a Répce vize áradások idején gyakran visszafolyik. Épült korábban egy csatorna, amely a Kapuvári-Rába vizét hivatott elvezetni, de ez már nem működik jól, sőt, még akadályozza is a szabad lefolyást. Az a veszély is fenyeget szerinte, hogy később még nagyobb területek mocsarasodnak el.

Megoldási javaslata szerint a mentesítéssel érintett terület a Fertő partjától a Barátföld uradalomig megfelelő eséssel rendelkezik, 6,9 m-rel, a Rába és Rábca összefolyásáig pedig további 0.94 m. Ezt kihasználva két csatornarendszert alkalmazva csapolta volna le a mocsarakat. A terve szerint a Kis-Rába, a Répce és az Ikva vizét a nagy sodrás miatt tisztán tudja tartani az új csatorna, és meggátolja a sok bajt okozó homokosodást. Ehhez az akkori mértékegység szerint 30 könyök széles csatornát akart ásatni, de mivel az nagyon drága lett volna, egy nagyon okos megoldást javasolt. Kettős csatornarendszert hozott volna létre, úgy, hogy a 30-ból a középső 24 könyök részt szabadon hagyja, a két szélén pedig 3-3 könyöknyi csatornát ásnak, a kitermelt földet pedig megemelt töltést emelnek, ez a kettős csatornarendszert pedig be tudja tölteni funkcióját (Szekendi F., 1938).