A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

10. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 6. Horváth Gábor - Pál Irina (DDVIZIG): A magyar-horvát hidrológiai adategyeztetések története

A nemzetközi kapcsolatokban a vízrajzi témákat ebben az időben a VITUKI irányította a Dráva esetében, dr. Szekeres János vezetésével.

Az Ő közreműködésével a hetvenes években kezdődött el az az adategyeztetési folyamat kialakítása, melyeket a szakértők éves szinten napjainkban is alkalmaznak. Meghatározták az egyeztetésbe bevonandó állomásokat Botovo- Őrtilos, Barcs-Terezino Polje, Drávaszsabolcs-Donji Miholjac, az

összehasonlítandó paraméterek körét (vízhozammérési eredmények, vízállások, vízhozamgörbék, vízhozam, vízhőmérséklet, lebegtetett hordalék adatok).

A kijelölés szempontja az volt, hogy az állomások lehetőség szerint a két parton minél közelebb legyenek egymáshoz, így az adataik összehasonlítása könnyebben megoldható. Az összehasonlíthatóbb eredmények érdekében kijelölésre kerültek a közös vízhozammérések szelvényei a vízmércék esetében, a mérések időpontjai hónap, nap, óra, perc pontossággal meghatározva.

A közös vízhozammérések esetében még így is maradtak problémák. A két ország mérési szabványai eltérőek voltak, a magyar szakemberek a vízhozamot a Dráván 10 függélyben 10 pontban, a jugoszláv-horvát partner a nemzetközi előírások alapján 5 pontban mérte. Ez az eredmények kiértékelésénél több esetben is a megengedett határértéknél nagyobb eltérést mutatott.

Szintén a lebegtetett hordalékmérések esetében is voltak anomáliák. Az eltérő mintavételi technológiák miatt itt is nehézségek mutatkoztak az összehasonlíthatóság tekintetében.

Az évente sorra kerülő hidrológus szakértői találkozókon az adatok összehasonlításán kívül ez egységesítésre való törekvés is állandó téma volt. Természetesen a műszerpark homogenizálásának pénzügyi és egyéb feltételei is voltak (pl. COCOM lista - a keleti blokk kereskedelmi embargója). A könnyebb,

8