A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 3. Kerék Gábor (ÉDUVIZIG): Videó alapú vízhozammérések alkalmazhatósága kisvízfolyásokon
„Amit az ember lát, és ami valóban létezik a természeti világban, gyakran ellentmondásban van egymással. Az emberi szem nem képes igazi látásra, mert saját ember mivolta korlátozza; az ember látását elhomályosítja a megbánás, a vélemény, a hit. Ami a valós világban tapasztalható, megismerhetetlen a valós időben. A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot. ” (Alice Hoffman) Bevezetés, a Témaválasztás aktualitása Jelen dolgozat alapját a 2015-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén készített szakdolgozat képezi, melyet a Tanszék 2014-ben meghirdetett Hidroinformatikai és Vízgazdálkodási Szakmérnökképzési kurzusának keretében készítettem. Szakdolgozatommal a 2016. évi Lászlóffy Woldemár Diplomaterv-pályázaton a szakmérnöki kategóriában II. helyezést értem el. Dolgozatomban a videó alapú vízsebesség-elemzési eljárás alkalmazhatóságát vizsgálom meg, egy észak-dunántúli kisvízfolyáson, az Altal-éren elvégzett méréssorozat elemzésével. A videó alapú sebességelemzés egy újszerű, kísérleti eljárás vízfolyások felszíni vízsebességének meghatározására, becslésére. Az eljárás hatékony lehet olyan terepi adatgyűjtésekhez, amikor más mérési eljárás nem alkalmazható, pl. villámárvizek elemzése, hosszabb vízfolyás-szakaszok sebességviszonyainak feltárása, nehezen megközelíthető monitoring-helyek mérése A dolgozat első részében áttekintem a videó alapú sebességelemzés elméleti alapjait, második felében pedig részletesen ismertetem a képfeldolgozás és elemzés menetét, felhasználva a kontroll ADCP (Doppler-elvű áramlás- és vízhozammérő berendezés - Acoustic Doppler Current Profiler) vízhozammérések eredményeit, bemutatva a végeredményként meghatározott sebességmezőket. Ezt követően két numerikus módszer ismertetésével és alkalmazásával az LSPIV sebesség-eloszlás alapján becslést teszek a vízsebesség keresztszelvény-menti eloszlására, valamint a szállított vízhozamra vonatkozóan. A témaválasztás aktualitását azok a hazai kisvízfolyásokon is egyre gyakrabban előforduló heves árvízi események adták, amelyek értékelése, és hidrológiai - hidraulikai paramétereinek legalább becslés szintű számszerűsítése kihívás elé állítja a Vízügyi Igazgatóságok hidrológusait. Az elmúlt két évtizedben - összefüggésben az egyre elfogadottabb tézissel, miszerint a Kárpát-medence klímája a szélsőséges időjárási helyzetek egyre gyakoribb kialakulásának irányába változik - hazánkban is egyre gyakrabban fordulnak elő heves meteorológiai események. „ ...Az utóbbi évtizedekben a csapadék változások a nö ve kedés irányába mutatnak, és emellett a szélsőséges jelleg dominál. A legutóbbi három évtizedre a növekedés jellemző, különösen nyáron. A nyári csapadék azonban egyre intenzivebb, ezáltal kevésbé hasznosul, és sokszor heves események kísérik a csapadékhullást. ” (Országos Meteorológiai Szolgálat 2015.) Ennek a trendnek jól megfeleltethető az a tény, miszerint a heves időjárási jelenségek (zivatarok, szupercellák, felhőszakadások) növekvő kialakulási valószínűségének hatására a hazai kisvízfolyásokon kialakuló heves árhullámok, vagy villámárvizek (ún. „flash flood”-ok) száma is növekvő tendenciát mutat. Ezen eseményekre általánosan jellemző, hogy a 2
