A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

8. SZEKCIÓ - Vizes élőhelyek védelme - 3. Kertész József (ÉDUVIZIG): A vizes élőhely rehabilitáció 25 éve a Szigetközben

Kertész József oki, mérnök. ÉDUVIZIG. Győr Kertész József: A vizes élőhely rehabilitáció 25 éve a Szigetközben 1. Szigetköz rövid jellemzése A 375 km nagyságú Szigetköz területe ma is kiemelkedő jelentőségű vizes élőhely, ahol azonban a korábbi természetes állapotok a természeti folyamatok és emberi beavatkozások hatására már a vízlépcsőrendszer építése előtt is megváltoztak. A Duna folyam főmeder kimutatható medersüllyedése következtében a kisvizek szintje fokozatosan süllyedni kezdett, melynek hatására a talajvízszint csökkenése is megfigyelhető vált, miközben az árvízszintek növekedése következett be. A kisvízszintek süllyedésének tendenciájában megfigyelhető romló folyamatot többek között a hajózás érdekében végzett hagyományos folyószabályozás, a térség felett lévő vízlépcsők görgetett hordalékot visszatartó hatása, és a végrehajtott ipari kavicstermelés (PL: Pozsony) is okozta. 2. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer A Bős-Nagymarosi - hivatalosan Gabcíkovo-Nagymarosi - Vízlépcsőrendszer a Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény. A vízlépcső létesítésének célja az energiatermelés, a hajózhatóság biztosítása, az árvízvédelem és a területfejlesztés volt. A létesítmény tervezett főbb egységei: a Dunakiliti mellett megépült mederzáró duzzasztómű, a Csallóközön végig húzódó, 25 km hosszúságú üzemvízcsatorna, Bősnél a vizierőművel és hajózsilippel, valamint Nagymaros térségében a nagymarosi vízlépcső. A hősi erőmű első ütemét 1986-ban, a nagymarosi erőmű utolsó egységét pedig 1990-ben kellett volna üzembe helyezni. Eredeti formájában végül sosem valósult meg, mivel a magyar kormány a környezetvédő mozgalma tiltakozásának hatására 1989-ben leállította a magyar oldalon az építkezéseket, 1992 májusában pedig felbontotta a szerződést az (akkor még) csehszlovák féllel. Szlovákia egyoldalúan helyezte üzembe a Bősi vízlépcsőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom