A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 10. Schubertné Gergely Ágnes (NYUDUVIZIG): A felszín alatti víz kutatás története
kapcsolata az Egylettel, mert 1916. június 12-én elhunyt. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. [2] A Magyar Hidrológiai Társaság 1917 február 7-én alakul meg a Magyarhoni Földtani Társulat keretein belül, majd 1949. január 20-án önálló társadalmi szervvé válik. Eredmények... vívmányok... útmutatás Zsigmondy Vilmos Selmecbányán képzett bányamérnökből lett „furász” bányászati munkái során szerzett geológiai ismeretek alapján hipotézist állít fel a terület geológiai felépítéséről, ez alapján tervezi meg a kutat. Fontosnak tartja, hogy a leendő kutat rétegkizárással meg lehet és meg is kell védeni a felszín közeli hidegvíz beáramlástól. Nagyon pontos furatminta kezelés precízen vezetett fúrásnapló jellemzi. Mindezt megköveteli az alkalmazottaitól is. Munkáiban kiemeli a rétegvizek kizárásának fontosságát, a víz eredeti tisztaságának és hőfokának megőrzését - rámutat a földtani ismeretek és a fúrási minták gyűjtésének a fontos szerepére. Határozott elméletet dolgozott ki a hőforrások feltárására és hasznosítására, amelynek helyességét a Margit szigeti kút fúrásával is bizonyítja.[2] Fúrástechnika Zsigmondy Bélánál előnyök és hátrányok Zsigmondy Béla zseniális gépészmérnökként hagyományos módon szabadeső vésővel nagy átmérővel fúrt. Szerszámai a maga szerkesztette rudazatkapcsolóval, állítható csavar, szabadonejtő készülék, rudazat, ezek kiemelésére és beemelésére szolgáló emelőmű és acélfúrókötél. Érdeme, hogy az 500 m-nél mélységen túl fölmerült nehézségek az általa első ízben alkalmazott sodronykötél, és a tervei szerint kialakított fúróeszközök segítségével áthidalhatók lettek. Fúrásaik során felmerülő problémák rendszeres műszaki újításra ösztönözték. A szadadonejtő készülékhez minden egyes esetben egyedileg építettek fatornyot. A lyukat nagy átmérővel, szakaszos talaj kiemeléssel, száraz eljárással fúrta, a fúrólyukat a helyszínen összeállított, visszanyerhető szegecselt vasszögekkel bélelte, és befejezésül vörösfenyő béléscsövet alkalmazott. Munkájának alapvonása volt a pontosság és az alaposság mind a személyzet, mind az eszközök tekintetében. Zsigmondy nem csak a fúrókat, a rudazatokat, béléscsöveket is megszámozta úgy, hogy amíg lehetséges volt mindig ugyanazon elemek csatlakoztak egymáshoz. Minden szerszámról naplót vezetett. A naplóban fúrásról fúrásra követni lehetett a szerszámok állapotát, a változásokat és észrevételeket, ez a nyilvántartás tehát minősítés jellegű kimutatást jelentett a fúrószemélyzetnek. Megmérte a béléscsövek kerületét, hogy ellenőrizze az átmérőjüket és a súlyuk mérésével ellenőrizte a falvastagságot. A gyakorlatban igen nagy gondot fordított a fúrási naplóra, illetve a munkálatok pontos leírására. A fúrási naplón túl volt egy másik napló, amely a nap minden eseményét részletét tartalmazta. Gondosan ügyelt arra, hogy a kész fúrólyukhoz később könnyedén hozzá lehessen férni. A felépítményt elbontják, a kútfej lépcsővel és záróajtóval ellátott aknában volt, amelytől 5-7 méter távolságra épült fel a díszkút.
