A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 10. Schubertné Gergely Ágnes (NYUDUVIZIG): A felszín alatti víz kutatás története
Jellemző az összes általuk készített díszes közkútra, hogy nem közvetlenül a fúrt lyuk fölött állnak, hanem onnan néhány méterre helyezték el őket. Zsigmondy Vilmos 1888. szeptember 3-7 között Bécsben részt vett a bányászati kongresszussal egybekötött 3. fúrótechnikusi gyűlésen ahol tiszteletbeli elnökké választották. Ott volt unokaöccse is, aki beszámolt a kremsi Duna híd pillér alapozási munkáiról, ahol a tervezett 72 darabból már 50 db cölöpöt helyeztek le a folyó medrébe, egyszerre két fúrás folyt és 2-3 napra volt szükségük arra, hogy elkészüljön egy-egy cölöp. Bemutatott egy általa szerkesztett technikai újítást, a menet nélküli rudazat kapcsolót. Az új eszköz egy pillanat alatt lehetővé tette a rudazat összekapcsolását és kioldását, anélkül lehetett jobbra-balra forgatni hogy szétoldott volna Zsigmondy Vilmos Bécsből már betegen tért haza, állapota egyre rosszabbodott. Unokaöccse szinte minden nap meglátogatta, beszámolt az eredményekről, szükség esetén tanácsot kért. Végül 1886. december 21-én Zsigmondy Vilmos csendesen eladudt. Temetésén két nappal később bányász pompával kísérték ki a Kerepesi temetőbe. Zsigmondy Béla cége a továbbiakban is számos kutat fúrt az ország területén. Szegeden a MÁV-nak, Békéscsabán, Mezőtúron, Pécsen. 1892. év végéig az országban már 650 db fúrást végeztek. Az ország földtani viszonyainak megismerése szempontjából fontos fúrópróbák azonban nagyon kevés helyről érkeztek be a Földtani Intézetbe. A Földmívelésügyi Miniszter, szem előtt tartva a vízre való fúrások fontosságát, 1892 novemberében 58.943/V-16/1892. sz. FM rendeletében úgy intézkedett, hogy: „a fúrópróbák, különösen pedig a napfényre kerülő szerves maradványok gondosan összegyűjtessenek, és a fúrás befejezése után a magyar királyi földtani intézetnek megküldessenek.” A rendelet megalkotása után felmerült a gondolat, hogy artézi kutat csak állami szervek fúrhassanak. A kezdeményezés nem járt sikerrel. A rendelkezést sokan figyelmen kívül hagyták és az adatokat nem szolgáltatták be. Zsigmondy Béla tevékenységei közé vízkutató fúrások mellett egyre többször a hídpillérek alapozásával kapcsolatos talajkutató fúrásokat is vállal például a győri vasúti Rába híd alapozási munkálatait, vagy az 1894-ben megkezdett Fővám téri Ferenc József - ma Szabadság híd építését. A hídfő és a pillérek alapozását Zsigmondy és Gartner végezte. Az 1895 októberében tartott árlejtés alapján a híd feljáróinak és vámszedőházainak építését is ők kapták feladatul. A hidat 1896. október 4-én adták át a forgalomnak. A létesítés körül szerzett érdemei elismeréséül a király Zsigmondy Bélának a Ferenc József - rend lovagkeresztjét adományozta. Neve társával együtt a híd tartóoszlopain levő táblán olvasható. Az Erzsébethíd alapozási munkálatait előkészítő talajkutatási fúrások is Zsigmondy Béla nevéhez fűződnek. Szintúgy a Margit híd mintegy 70 m hosszú szárnyhídjának alépítményi és pályaburkolati munkálatait is Ő végezte el.
