A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 10. Schubertné Gergely Ágnes (NYUDUVIZIG): A felszín alatti víz kutatás története
kutatásban a medencealjzat jelentős mozgásainak észlelhető nyomaival foglalkozott. Elkészítette Budapest környékének első földtani térképét és leírását. Több tankönyvében Magyarország földtanával foglalkozott, amelyek évtizedekig egyedüliek voltak magyar nyelven. [15] Jeles tagja egy nagy generációnak Hantken Miksa (Jablonka 1821.09.26.-Budapest 1893. 06. 26.) 1846.ban Selmecbányán végzett bányamérnök. A Dorogi szénbányához kerül vezető főmérnöknek. A szénmedence földtani ismeretének a rendszerét dolgozza ki. Nagy szerepe volt a szénbányászat fejlesztésében, a termelékenység fokozásában. 1861-67 között tanár a Pesti kereskedelmi Akadémián, 1864-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező majd 1874-től rendes tagja. 1868-ban vezeti a minisztériumban megalakított Földtani főosztályt. A Természettudományi Társulat Titkára. 1869-ben kormányrendeletben megalakítják a Magyar Királyi Földtani Intézetet - Ő az igazgatója 1881-ig. 1882-től a Tudományegyetem Paleontológiái tanszékének egyetemi tanára. Meghatározó személyiség Böch János (1840-1909) 1862-ben szerez Selmecbányán bányamérnök diplomát, először az Eiseherzi vasbányában kezd dolgozni. 1864-ben a Reisenauban bányatiszt. 1864-66-ig a Bécsi Tudományegyetemem geológiát hallgat. 1866-68 között a Pénzügyminisztériumban dolgozik. 1868 a Földmívelésügyi Ipari és Kereskedelmi Minisztériumon belül vezeti a Magyar Királyi Földtani Osztályt. Az osztály létrehozásának az a célja, hogy Magyarország földtani felépítésének kutatását magyar geológusok végezzék. 1869-ben megalakul a Magyar Királyi Földtani Intézet - az első önálló magyar tudományos kutatóintézet, ahol először segédgeológus, majd 1871-től osztálygeológus, majd 1872-től főgeológus volt. Feladata a Dunántúl földtani feltérképezése volt. Az igazgatói széket Hantken Miksa után 1882-ben nyeri el, 1908-ig tölti be ezt a pozíciót. Ő írja le a Bakony és a Mecsek részletes földtani felépítését. Az Ő nevéhez fűződik Pécs város vízellátása, hidrogeológiai kutatás. Új utakat keres az Intézet keretein belül 1883-ban elindítja a bányaföldtani kutatásokat, 1891-ben az agrogeológiai majd 1892-ben a vízföldtani kutatásokat. Különleges szerepet tölt be Halaváts Gyula (Zsena 1853.07.07. - Budapest 1926.07.28.) bányamérnök, geológus, paleontológus. Selmecbányán végzett. 1874-1918 között a Földtani Intézet főgeológusa, főbányatanácsos [13], A Földtani Intézeten belül az Ő feladata volt a furadékanyag feldolgozása. Nevéhez fűződik a Halaváts féle kútkataszter, az Alföld földtani viszonyainak összegzése az artézi kutak fúrási eredményei alapján. A gondos elemzések és irodalmi munkák eredményeképpen őt is többször megbízták szakvélemények készítésével, így Ő lett az első magyar bányamérnök-geológus aki az alföldi kutak létesítésének földtani vonatkozásában a felszíni képződményekről a mélységbe irányította a figyelmet. Nem csak lito- hanem biosztratigráfiai elemzéseket is végzett. A Zsigmondy-család
