A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 9. Scharek Péter (MFGI): Szigetközi Földtani/Hidrogeológiai Monitoring. Múlt és jelen

Kettőben, az 1 és 5 szondázási pontokon reduktívabbak a beszivárgási feltételek, mint az etalonnak tekinthető 10. pontnál, de alig változtak. Figyelembe kellett vennünk azt a tényt, hogy közvetlenül a vízparton levert szondákban a vízszint hol valamivel mélyebben van, mint az élővíz szintje, hol pedig magasabban. Ami azt jelenti, hogy vagy az élővíz felől áramlik a víz a szondába, vagy már a talajvíz mintázható a szondába. Ezeknek az eseteknek a tartóssága első sorban a Duna vízjárásától függ, hatása pedig, egy-egy vízállási helyzet és a mintázás ehhez képest véletlenszerű időpontjával hozható kapcsolatba.

A mellékágak mellett telepített szonda pontok részben (12, 13, 14, 16 és 21) a Szigetköz ÉNy-i részén találhatók. Ezekre a pontokra vonatkozó nitrát adatokat 9., 10., 11., 12. és 13. ábrák szemléltetik. Első áttekintésre feltűnik, hogy a 14. ponton (11. ábra) az

9. ábra. A 12. észlelési helyen mért nitrát-tartalmak

általános képpel ellentétben úgy a mellékág élővízében, mint a szondavízben a nitráttartalom nem csökkenő trendű volt. A 12. szondázási ponton a szondavízben erőteljesen csökkent a nitrát-tartalom (9. ábra). Nyilvánvalóan a kolmatáció változását jelzi.