A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 1. Bene Katalin - Mátyás Kevin - Koch Róbert (SZE Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar) - Hajnal Géza (BME Építőmérnöki Kar): Forráshozamok éves előrejelzési lehetőségeinek összehasonlítása az Aggteleki-karszt esetén
Forráshozamok éves előrejelzési lehetőségeinek összehasonlítása az Aggteleki-kar szt esetén 1 1 *1 9 Koch Róbert, Mátyás Kevin, Bene Katalin, Hajnal Géza Széchenyi István Egyetem, Közlekedésépítési Tanszék 9 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 9026 Győr, Egyetem tér 1. 1 .Bevezetés A karsztforrások minél alaposabb megismerése - vízgazdálkodási, és védelmi szempontból - nagy kihívás. Többféle módszer is rendelkezésre áll a karsztrendszerek vizsgálatára és leírására, melyek között megemlíthetjük a vízmérleget, a vízhozam idősor analízist, a csapadék-lefolyás modellezést, a numerikus modellezést, az ún. egyesített paraméteres modellt és a különböző regressziós statisztikai modelleket [1], Az Aggteleki-karsztok esetében a meteorológiai mérések és a karsztforrások vízhozammérése 1954-től 1995-ig történtek. A rendelkezésre álló adatmennyiség egyedülálló lehetőséget biztosított a különböző karszt-modellező eljárások tesztelésére a vízhozam előrejelzése céljából. Egy korábbi tanulmány során Koch [2] összehasonlította a vízmérleg és az egyesített paraméter modellt, illetve a neurális hálót napi, havi, és éves vízhozamok előrejelzésére. Vizsgálataiból kiderült, hogy a vízhozam egy része évről évre változik és nagyságát jelentősen befolyásolják a szélsőséges meteorológiai és hidrológiai események, nagy csapadékok, a hőmérséklet, és a növényborítottság változása. Egy korábbi tanulmány során [3] a Kessler [4], Maucha [5] és Willmott [6] módszerek alkalmazásával történt a karsztforrások vízhozamainak becslése. A három módszer közel azonos statisztikai pontosságot eredményezett. Koch [2] megállapította, hogy az aggteleki területen az éves csapadék és a becsült vízhozam közötti kapcsolat lineárisan jól közelíthető. Vizsgálatában júliustól kezdődő éves csapadékokat alkalmazott októberrel kezdődő éves vízhozamok meghatározására. A módszerrel R =0.8 pontossággal határozható meg az éves vízhozam. Azonban a fenti kutatások több kérdést is felvetettek:- fejleszthető-e a Maucha módszer?- a lineáris kapcsolatot leíró egyenletet lehet-e fejleszteni?- mi okozza az előrejelzés ilyen mértékű többletpontosságát júliussal kezdőd éves csapadék és októberrel kezdőd éves vízhozam esetén?
