A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 8. Szabó János Adolf (HYDROInform Bt.): A hirtelen kialakuló árvizek (flash floods) előrejelezhetősége a DIWA-HFMS vízgazdálkodási üzemirányító rendszerben (esettanulmány bemutatása a Kapos felső vízgyűjtőjére) - 9. Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A 2017.05.23-i felhőszakadás Budapesten. Intenzitások, visszatérési idő és további kérdések

Időközben a felszíni vizek adatainak közlésében jelentős változás történt: 1952-től kiválasztott vízmércék esetében napi vízhozamok adatait is közzé tették. Naponta vízhozamot mérni még a kiválasztott szelvények esetében sem lehetséges, azok meghatározása csak a napi vízállások ismeretében vízhozamgörbék (Q-H görbék) alkalmazását igényli, eredménye pedig származtatott adatsor. Ezért ezek az adatok magukban hordozzák mindazon bizonytalanságokat esetenként ellentmondásokat, amiket a vízállás-vízhozam kapcsolatokat leíró összefüggések. Ezeket az adatokat szakmai kritikai is érte, „...a "Vízrajzi Évkönyvnek, vízhozamadatai — minthogy általában vízhozamgörbéből származnak — gyakran hibásak, sőt pl. az 1970. évi árvíz esetén egyenesen megtévesztőek.” (Vágás, I, 1981.). A hibák forrásának feltárása, korrigálása - megbízható, hibátlan adatsor előállítása - valóban nem egyszerű feladat, különösen a kisesésű folyók (mint a Tisza vagy a Körösök) esetében.

1968-ban módszertani változás következett be a közölt vízállás-adatokat illetően is. A korábbi adatközlést (reggeli és délutáni leolvasás, majd csak reggeli) származtatott vízállásadatok előállításával váltották fel. A dátumhoz és időponthoz kötött adatok helyett a napi középvízállást tartalmazzák az adattáblák. Ezzel elveszett a korábbi időszakkal történő szabatos összehasonlíthatóság lehetősége, vagyis a leolvasások időbeliségét jellemző (nem statisztikai értelemben vett) „homogenitás” többé nem volt biztosítható a felhasználó számára. Azaz a felhasználó részére elkerülhetetlenné válik az „eredeti” adatok beszerzése és az elsődleges adatfeldolgozás elvégzése (is).

Az 1996. évi adatokat tartalmazó, Cl. kötet megjelenésével az évkönyv tartalmi felépítése alapvetően nem, de a szerkezete megváltozott. A nyomtatott kötetekhez optikai adathordozó is tartozott, ezért az évkönyv nyomtatott változata az év hidrológiai-hidrometeorológiai értékelése és a vízügyi szervezet által üzemeltetett vízrajzi és hidrometeorológiai törzsállomások jegyzéke és az állomások fontosabb törzsadatai mellett napi adatokat már nem, csak havi és évi közép-, illetve szélsőértékeket tartalmazott az Országos Meteorológiai Szolgálat csapadékmérő állomásaira, valamint a felszíni vízállás- és vízhozam-, a talaj- és a rétegvíz szintjére és a források hozamára vonatkozóan. A vízrajzi törzshálózat napi adatai az évkönyvhöz mellékelt optikai adathordozón kaptak helyet, az 1971-1980, 1981-1990, 1991-2000, illetve az 1971-2000 időszakok átlagos és szélső értékeinek statisztikai táblázataival együtt. A korábbi kötetektől eltérően, amelyekben a vízrajzi törzshálózat állomásainak csak kisebb része szerepelt az évkönyvi adatközlés a Cl. kötettől kezdődően minden törzsállomásra kiterjedt. A CD-melléklet új tartalomként a korábbi évkönyvekben nem közölt felszíni és felszín alatti vízminőségi és vízhasználati, valamint a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) kúthálózatának adatait is tartalmazta.

Megváltoztak az évkönyv térképmellékletei is. A CXI. kötethez tartozó dvd biztosította nagyobb tárterület lehetővé tette, hogy a nyomtatott változat áttekintő térképein feltüntetett állomások, a hidrometeorológiai, a felszíni vizek vízállás-, vízhozam-, hordalék- és vízminőségi, a felszíni vizek hőmérsékletmérő és jégjelentő állomásai, a talajvízszint-mérő hálózat a MÁFI hálózatával kiegészítve, a réteg- és karsztvíz szint-mérő hálózat, a felszín alatti vízminőség-észlelő hálózat, forráshozam-mérő hálózat - területi eloszlását 1:200 000 méretarányú, az országos EOTR szelvénybeosztás szerinti felosztású, a korábbi gyakorlattal, a csak vonalas létesítményeket feltüntető fekete-fehér változattal szemben a domborzatot barna alapszínezéssel ábrázoló részlet-térképeken mutassák be.

A 2014. évi (CXIX.) kötet áttekintő és részlettérképei térinformatikai eszközök alkalmazásával, színes domborzatábrázolással készültek. Ezek a „térképlapok” a felszíni és a felszín alatti vízminőségi monitoring állomásainak - a mintavételi helyek - térbeli elhelyezkedését is bemutatják, a különböző monitoring-programok szerinti csoportosításban.-7-