A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 8. Szabó János Adolf (HYDROInform Bt.): A hirtelen kialakuló árvizek (flash floods) előrejelezhetősége a DIWA-HFMS vízgazdálkodási üzemirányító rendszerben (esettanulmány bemutatása a Kapos felső vízgyűjtőjére) - 9. Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A 2017.05.23-i felhőszakadás Budapesten. Intenzitások, visszatérési idő és további kérdések

év távlatából talán már kevesen emlékeznek, de akkor még a meghajtók elterjedtsége korántsem volt teljesnek tekinthető, a meghajtók sokfélesége, az egyedi meghajtó-szoftverek és a html-felület megjelenítése is gyakran nehézségekbe ütközött. Jóllehet a cd tartalmazta az Internet Explorer aktuális változatát, azonban tekintélyes vastagságú kiegészítő kötetben szükségessé vált a cd-n egyébként elérhető tárgyévi úgynevezett Mi-táblákat (az adattáblák formai és tartalmi elemeinek megjelenését rögzítő Műszaki Irányelv [MI], ágazati előírás után elnevezve) közzé tenni. Kiegészítő kötetek kiadására az 1998-2002 közötti időszakban került sor. (A 2007. évi kötethez kiegészítő füzetet adtak ki, ami a felülvizsgált törzsadatokat tartalmazta.) A kötet címlapját a 11., az optikai adathordozót [cd] pedig a 12. ábra mutatja. A digitális változat bejelentkező képernyőképét a 13. ábra szemlélteti.

A VITUKI megszűnését követő hosszabb szünet után, a 2014. évi adatokat tartalmazó CXIX. kötet nyomtatott és digitális formában is megjelent. A nyomtatott kötet 300 oldal terjedelmű, mérete illeszkedik a korábbi kötetekhez, azonban kötése nem puha fedelű, hanem keménytáblás, színvilága pedig az 1996 előtt megjelent kötetekét idézi. A digitális változat ezúttal nem optikai adathordozón, hanem usb felületen kommunikáló memóriakulcson (ún. kártya-pendrive-on [KPD]) kerül elhelyezésre. A kötet digitális tartalma továbbra is htmlalapú, internet-böngészővel megnyitható, navigálható.

4. A Vízrajzi évkönyvek tartalmának változása

A vízrajzi adatokat tartalmazó évkönyvek szerkesztése és kiadása úttörő vállalkozás volt, ezért a szerkesztőknek számos nehézséggel kellett megküzdeniük. Ezek között elsőször a vízmércék „0”-pontjának rendezetlenségét lehet említeni. Péch József a 1876-1887. közötti időszak adatait tartalmazó I. kötet Előszavában erről így írt:

„A vízrajzi osztály feladatai közé tartozik mindama vízrajzi adatok ismertetése, melyek az okszerű vízrendezés és vízhasználat czéljaira szükségesek.

Ezen adatok legfontosabbjai közé tartoznak a vízállások, melyek ismerete nélkül folyamszabályozási munkák, vagy öntözések és lecsapolások helyes tervezése és keresztülvitele nem gondolható.

Ennélfogva bellusi Baross Gábor közmunka és közlekedésügyi m. k. minister Ur Ő Excellenciája az e tekintetben meglevő adatok megbízhatóságának alapos elbírálását és rendezését elrendelvén, egyúttal a vízrajzi osztályt utasította, hogy mindenek előtt a tiszai több mérczéken 1876-1887. években észlelt vízállásokat, úgy, a mint azok eredetileg leolvastattak, tehát a 0 pontiak azon magasságára vonatkoztatva, melylyel az illető mércze az észlelés idejében bírt, - állítsa össze és adja ki.

A szóban forgó vízállások egyrészt azért közöltetaek csak 1876-tól fogva, mert az utolsó árvizek ezen év után következtek be sűrűén; másrészt, mert az 1976-ik év előtti feljegyzések nem mindegyik mérczénél vehetők teljesen megbízhatóknak.

Elogy a tényleg leolvasott vízállásokat - a folyó év elején véghezvitt rendezés alkalmával az 1842-diki kis víz vonalára visszahelyezett 0 pontokra vonatkoztatott vízállásokkal össze lehessen hasonlítani, minden évfolyam első lapján ki van téve a vízmércze-állomás távolsága a Dunába való torkolattól számítva; azután a vízmércze 0 pontjának a rendezés, vagyis 1888. január 1-je utáni magassága és az a különbözet, melyet az illető év ténylegesen leolvasott vízállásához hozzá kell adni, vagy abból le kell vonni, hogy a rendezés szerinti vízállásokat megkapjuk.

Ugyanezen lap hátsó oldalán, az illető év legnagyobb, legkisebb és közép vízállásai vannak kitüntetve.

A dunai, továbbá a Duna és Tisza mellékfolyóin észlelt vízállások 1889-ben és az erre következő években fognak közöltetni.”

A Vízrajzi Osztály a „0”-pontok egységesítését 1888. január elsejei kezdő időponttal elvégezte. Ennek következtében számos, korábbi vízállás-adat „megváltozott”. A változások tényét és értékét az egyes évek adattáblái elé helyezett betétlapok tartalmazták. Ezek a betétlapok figyelmeztették, figyelmeztetik a felhasználót az adatsorok körültekintő használatára. Ez a körülmény az adatok felhasználását különösen a hagyományos, kézi eszközökkel végzett számítások esetében időigényessé tette. A legtöbb változást természetesen az 1888. évi kötetben tették közzé, majd ezek száma a későbbiekben visszaesett. Előfordult azonban, hogy egyes állomások esetében egy újabb, szükségessé vált korrekció miatt a későbbi kötetekben eltérő javítási értékeket tüntettek fel. Az utólag közölt változtatásokat nem minden esetben indokolták, ami felhasználói szempontból további nehézséget jelentett, jelent. (Minden adatközlésre szakosodott évkönyv sajátos tulajdonsága, hogy a tárgyévi adatok közzététele, egyben azok „befagyasztását” is jelenti. Bármilyen-5-