A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
4. SZEKCIÓ - Vízellátás - 11. Ötvös Viktória (Soproni Vízmű Zrt.): Kutak üzemeltetésének optimalizációja a Sopron-Fertőd térségi vízellátó rendszer Sopronkőhida-Kistómalom-Csalánkerti vízbázisán
5. ÉRTÉKELÉS, JAVASLAT ÜZEMELTETÉSRE 5.1 Értékelés Ebben a fejezetben az üzemeltetési menetrend kialakításakor figyelembe veendő szempontrendszert ismertetem, a prioritási sorrendnek megfelelően. A kutak üzemeltetési rendjének kialakításakor kétségtelen, hogy a legfontosabb szempont a felmerülő vízigények biztonságos kielégítése. Az 1. ábrán látható víztermelési idősor és a 3. fejezetben foglaltak alapján elmondható, hogy az utóbbi két-három évben növekvő vízigény jelentkezett, a Sopronkőhida-Kistómalom-Csalánkerti vízbázis 2016. évi átlagos víztermelése 8324 m3/nap volt. A vízigények kielégítésénél fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy ez az állapot meddig tartható fent, azaz a vízigények kielégítése hosszútávon is biztonságosan megoldható legyen. A kútüzem meghatározásához így a hidrogeológiai szempontok figyelembe vétele is elengedhetetlen. A nyári csúcsidőszakban, vagy egy-egy nagyobb csőtörés esetén jó tudni, hogy mely kutak foghatók hadra és rendelkeznek nagyobb tartalék kapacitással. Ennek érdekében vizsgáltam az egyes vízadó rétegek állapotát, a víztermelés megoszlását a vízadó szintek között, valamint 2016. augusztusi mérési eredmények alapján értékeltem a termelőkutak hidraulikai állapotát. Három vízadó szint jelentős, 1400 m3/nap feletti átlag termeléssel jellemezhető, mely szintekre 4-5 termelőkút van telepítve. A kutak között, a jelenlegi üzemi vízhozam és üzemeltetési menetrend mellett egymásrahatás jelentkezik. A többi rétegen a termelés viszonylag egyenletesen oszlik el. A termelőkutak felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy 5 db termelőkút (C-l, CS-1, TM-1, TM-2 és A-4/A) hidraulikai állapota romlott a létesítéskori állapothoz képest, a kutakat javítás nélkül, csökkentett hozam mellett javasolt üzemeltetetni. A TM-1 és TM- 2 artézi kutak esetében a hozam csökkentése mellett állandó üzemben való termeltetést szorgalmazok. A többi kút megfelelő hidraulikai paraméterekkel rendelkezik, sőt, a vizsgálat 8 db kút esetében (A-3, C-2, A-5, KÉ-8, KÉ-9, U-l, R-l és IEA) tartalék, még ki nem használt kapacitás meglétét mutatta ki. Az U-2 jelű kút bár jó hidraulikai állapotban van, de a kútból jelenleg az elméleti hidraulikai kapacitásánál többet veszünk ki, így nem meglepő, hogy a rétegre települt többi kúttal való együttes üzemeltetéskor egymásrahatás jelentkezik. A hozam csökkentését szorgalmazom ennél a kútnál is. Kutak üzemeltetésének optimalizációja a Sopron-Fertőd térségi vízellátó rendszer Sopronkőhida-Kistómalom-Csalánkerti vízbázisán * 2017 43
