A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 30. Zsóri Edit - Dr. Grománé Tóth Erika (ATIVIZIG): A Maros vízrendszerének víztöblettel kapcsolatos vízgazdálkodási problémái

2 • *

A 80/6. sz. Királyhegyesi-Száraz-ér belvízöblözet területe 282,9 km . Főgyűjtője a Királyhegyes-Száraz-ér, befogadója a Sámson-Apátfalvi-Szárazér 9+510 km szelvénye gravitációsan. A főcsatorna mellékcsatornáival együtt több települést is érint, úgymint Királyhegyes, Pitvaros, Csanádalberti, Ambrózfalva, Nagyér, Tótkomlós, Mezőkovácsháza, Végegyháza, Battonya településeket. A főcsatorna Romániából 0,6 m3/s belvízmennyiséget fogad.

A 80/7. sz. Cigánykaéri öblözet területe 110,9 km . Főgyűjtője a Cigányka-ér, amelnyek befogadója a Királyhegyes-Száraz-ér 70+700 km szelvénye, gravitációsan. A Cigányka-ér nyomvonala teljes hosszában egy természetes érvonulatban lett kialakítva, közigazgatásilag Battonya, Kisdombegyháza és Dombegyház településekhez tartozik. A csatorna még a Romániából érkező 0,25 m /s vízmennyiséget is fogadja.

A 81. sz. Elővízi belvízrendszer bemutatása

r O

A 81/1. sz. Elővízi öblözet megközelítőleg 203,07 km területnagyságú, Mezőhegyes és Battonya település egy része található rajta. Az öblözet területén található csatornák nagy része kettős működésű. Az öblözet egyik jelentősebb elvezető csatornája az Élővíz csatorna, amely a vízgyűjtő területén található belvíz - és kettős működésű csatornák belvizeit összegyűjtve a Maros jobbparti védtöltés 47,386 tkm szelvényében épült G zsilipen keresztül az Élővíz hullámtéri csatornájába vezeti. Magas marosi vízállás esetén csak átemeléssel, a Nagylaki szivattyútelepen keresztül vezethetők be a vizek a befogadóba. Az Élővíz csatorna közvetlen területén víztározásra lehetőség nincs. Vízvisszatartásra is csak a csatornában elhelyezett zsilipek ideiglenes zárása mellett van mód.

A 81/2. sz. Krakkéri öblözet becsült területnagysága 20,86 km , főgyűjtője a Krakk-éricsatorna. A csatorna feladata, hogy fogadja a Csanádpalota-éri csatornán érkező belvizeket, ezen kívül a vízgyűjtő területén belül a Magyar és Román belvizeket szállítsa a Maros folyóba. Amennyiben Csanádpalota belterületéről a csapadékvíz nem levezethető, akkor a Csanádpalota-éri csatorna 4+350 km szelvényében kiépített Csanádpalota-éri szivattyúállásnál lévő szivattyú beindításával a bel-és csapadékvizet be lehet emelni az Élővíz csatornába.

A 81/3. sz. Kövegyi öblözet kb. 35,22 km területnagyságú. Fő elvezető csatornája a Kövegyi csatorna, amely kövegyi és csanádpalotai külterületekről vezeti el a belvizeket. A csatorna közvetve Kövegy község belterületéről a Kövegy-Tanácsi csatornán keresztül is fogad vizeket. A Kövegyi csatorna vizei a Maros védtöltésen keresztül gravitációsan kerülnek a Maros folyóba, magas marosi vízállás esetén a Kövegyi szivattyúálláson keresztül emelhetők át a vizek.

A 81/4. sz. Belezi öblözet hozzávetőleg 77,89 km területnagyságú, fő belvízelvezető csatornája a Belezi csatorna. Ezen kívül a Magyarcsanádi csatorna vezet le külterületi vizeket gravitációsan, magas marosi vízállás esetén szivattyúsán a Magyarcsanádi szivattyútelepen keresztül.

A 81/5. sz. Cservölgyi öblözet mintegy 40,51 km területnagyságú. Az öblözetben található a Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér torkolati szakasza. A Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 1+760 cskm szelvényében lévő Dáli zsilip feladata a Maros magas árvizeinek kizárása a főcsatorna felsőbb szakaszáról, illetve a belvíz szivattyúzás lehetővé tétele magas marosi vízállásnál az elzárt műtárgyon át.-8 -