A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 30. Zsóri Edit - Dr. Grománé Tóth Erika (ATIVIZIG): A Maros vízrendszerének víztöblettel kapcsolatos vízgazdálkodási problémái

A 11.07. belvízvédelmi szakasz bemutatása

A 11.07. sz. belvízvédelmi szakasz a Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökség működési területén helyezkedik el és részét képezi a III. sz. belvízvédelmi körzet területének. A belvízvédelmi szakasz 80. Sámsoni és 81. Élővízi belvízrendszereket foglalja magába (2. kép).

Elhelyezkedését tekintve nyugaton a 11.06. sz. belvízvédelmi szakasz, délen a Maros folyó Apátfalvától Nagylakig az Országhatárig, keleten az Országhatár Nagylaktól Kevermesig. Kevermestől a határ megegyezik az Igazgatóság működési területének határával. Almáskamarás-Medgyesegyháza-Pusztaottlaka-Csanádapáca-Orosháza keleti közigazgatási határa, a Szeged-Békéscsabai vasútig. Innen az északi határ a vasútvonal, majd Orosháza északi határa. A szakasz északi határa továbbá a 11.06. sz. belvízvédelmi szakasz.

A belvízvédelmi szakasz területe: 1669,9 km , ettől mélyártér 175,7 km , a fennsík 994,2 km . A belvízvédelmi szakasz két megyére esik, Csongrád és Békés megyéhez. A mélyártéri rész a Maros folyó mentén, az Országhatárig húzódik kissé emelkedve, 82,50 m B. f. szintig. A fennsíki terület a Békés-Csanádi löszháton helyezkedik el, Székkutas-Nagylak vonalától

82.50- 84,50 m B. f. - fokozatosan emelkedve. A magassági szintek Orosháza keleti részén

82.50- 84,50 m B. f., Tótkomlósnál 98,50-99,50 m B. f., míg a szakasz keleti határánál Csanádapáca Kevermes vonalában 99,50-104,50 m B. f.

A 80. Tisza-Maroszngi belvízrendszer bemutatása

A 80/1. Pusztai öblözet területe 116,6 km2, az öblözet vizeit a Sóstó, Nagykeresztúti, és Pusztaszéli csatornák összegyűjtik és vezetik a Pusztai szivattyútelephez, ahonnan a Pusztai levezető csatornán keresztül a Sámson-Apátfalvi-Száraz-érbe, mint főbefogadóba jutnak a belvizek. Orosháza város DNY-i Bónumi városrésze rendkívül belvízérzékeny, a területen összegyülekező belvizek és a szennyvíztelep vizeinek elvezetésére a Sóstói főcsatorna és Bónumi szivattyútelep hivatott.

A 80/2. sz. Aranyadén öblözet területe 211,0 km . Főgyűjtője az Aranyad-éri-csatoma, befogadója a Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 36+802 cskm szelvénye, gravitációsan. A főcsatorna végszelvényében épült a 2,83 m /s teljesítményű Orosházi szivattyútelep. A főcsatorna feladata Orosháza város csapadékvizeinek, illetve a vízgyűjtő területhez tartozó mezőgazdasági üzemek belvizeinek elvezetése.

A 80/3 sz. Sámsoni-Apátfalvi öblözet területe 153,5 km . Főgyűjtője a Sámson-Apátfalvi- Száraz-ér, befogadója a Maros folyó, gravitációsan. A nevezett főcsatorna hivatott Tótkomlós, Békéssámson, Nagykopáncs belterületének közvetlen, valamint Székkutas, Orosháza, Kardoskút, Pusztaföldvár, Gábortelep, Medgyesbodzás, Kaszaper, Nagybánhegyes, Magyarbánhegyes, Medgyesegyháza községek közvetett belvízmentesítésére.

A 80/4. sz. Tótkomlóséri öblözet területe 213,0 km . Főgyűjtője a Tótkomlóséri főcsatorna, melynek befogadója a Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér, gravitációsan. Az öblözetben szántó területek vannak, melynek egy része drénezett, - Tótkomlós, Kaszaper, Magyarbánhegyes, Nagybánhegyes térségében- magas vízállás esetén a meliorációs csatornákból átemeléssel történhet a mentesítés.

A 80/5. sz. Kutaséri öblözet területe 136,0 km . Főgyűjtője a Kutas-éri-csatorna, mely a Királyhegyes-Száraz-ér 51+510 km szelvényébe vezeti a vizeket gravitációsan. A Kutas-éricsatorna elhelyezkedésénél fogva több települést érint, Mezőkovácsházát, Kunágotát, Dombiratost, valamint Kevermes községeket.-7 -