A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 10. Hofer Laura (ÉDUVIZIG): Jenői-patak beszakadása
Hofer Laura MHT XXXIV. Országos Vándorgyűlése 2. Jenői-patak bemutatása: 2.1. Jenői-patak elhelyezkedése A Jenői-patak egy kisebb vízfolyás Észak-Magyarországon, a Lókos-patak, és így az Ipoly folyó vízgyűjtő területén. Forrása a Nógrád megyei Diósjenő településtől ÉNy-ra ered, a Börzsöny keleti részén. 4 településen halad át keleti irányban (Diósjenő, Tolmács, Rétság, Bánk), és Bánk település alatt torkollik a Lókos-patakba. Egyik legmeghatározóbb bal parti mellékvize az említett kisvízfolyásnak. Vízgyűjtő területének nagysága 37 km . A vízgyűjtő jelentős része rét, legelő, szántó, kisebbik része erdőség. 2.2. A Jenői-patak, mint dombvidéki vízfolyás A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területén sok a dombvidéki kisvízfolyás, melyeknek jellemzője a szélsőséges vízjárás, és különböző időszakokban kialakuló vízhozamai közötti több nagyságrendű eltérés. A Jenői-patakra is jellemzők ezek a tulajdonságok. A patak jellemző vízhozamai: • KQ95»0= 0,46 * 10 3 m3/s (azaz, 4,6 dl/s) • KÖQ5o%= 0,064 m3/s • NQio0= 12,6 mVs1 Az adatokból tisztán látszik, hogy míg kisvizes időszakban a patakon szinte száraz lábbal átkelhetünk, addig a nagyvizes időszak sok problémát okozhat. A patak felsőszakaszán a víz szűk mederben erdős területen folyik keresztül. Az erózió megelőzése érdekében több bukót is elhelyeztek a mederben, melyek Diósjenő belterületén igazán hangulatossá teszika vízfolyást. i Edinex Consulting Műszaki Tanácsadó Kft.: A Lókos patak vízrendszerének hidrológiai tanulmánya, Budapest, 2015. 3
