A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 5. Hornyák Sándor (ATIVIZIG): A magyarországi Maros-mente gazdasági és társadalmi bemutatása

Teljesen új üzemeket is létrehoztak: 1964-ben az orosházi üveggyár, Hódmezővásárhelyen mezőgazdasági gépgyár és az 1965-ben alapított Alföldi Porcelángyár. Az 1970-es évek elejétől a torontáli területen és Mezőhegyes-Battonya térségében is megjelent a szénhidrogén-bányászat. A fejlődés ellenére egyáltalán nem állítható, hogy a terület a marxista magyar állam gazdaságfejlesztési tevékenységének kedvezményezettje lett volna. Az 1980-as évek végére a régió agrárdominanciájú, csak részben és elavult termékstruktúrával iparosodott gazdaságszerkezetet mondhatott magáénak.

Az 1990-es rendszerváltozás után bebizonyosodott, hogy a régió gazdasága az állami szerepvállalás nélkül javarészt életképtelen. A mezőgazdasági nagyüzemet felosztották a régi-új tulajdonosok között, így gyakran versenyképtelen mezőgazdasági kisvállalkozások jöttek létre, amelyek gyorsan kiszorultak az új szabályok szerint működő piacokról. Az egyben tartott mezőgazdasági nagyüzemeket privatizálták, azok korábbi foglalkoztatásban betöltött jelentőségüket elveszítették. A TSZ-ek és állami gazdaságok által jelentett integrátori védőernyő eltűntével igen nehéz helyzetbe kerültek és nagy arányban meg is szűntek a rendszerváltozás előtti „háztájizó" parasztgazdaságok utódai, az őstermelői kisvállalkozások. A városi központok gyárüzemeinek zöme sem állta meg a helyét a piaci versenyben, olyan nagy tradíciójú üzemek zártak be, mint a mezőhegyesi cukorgyár, az újszegedi és nagylaki kendergyár. A technikájukat és termékszerkezetüket tekintve elavult gyárak leépülése nem jelentett volna katasztrófát, ha a gyárbezárásokat új beruházások is követték volna, azonban az ország gazdasági térszerkezetének megváltozta következtében az befektetők elsősorban az ország északnyugati részén elhelyezkedő területeket keresték, az Alföld délkelti részét elkerülték. A régió úgy hagyta maga mögött az ipari gazdaságfejlődési szakaszt, hogy ipara soha nem is tudott igazán megerősödni, a változás pedig nem a fejlődés újabb szakaszába történő átlépésként, hanem egy válsághelyzet permanenssé válásaként következett be. A régió az 1990-ig tartó gazdaságfejlesztési periódusnak sem volt kifejezett kedvezményezettje, de a rendszerváltozás utáni évtizedeknek kifejezetten a vesztese lett.

A rendszerváltozás óta nyílt kisszámú új ipari üzem között a Makón 2012-ben megnyílt ízesítőanyaggyárat, a szintén makói autóalkatrész-üzemet és az orosházi autóalkatrész-gyárat említhetjük. A régióban továbbra is dolgoznak a szocialista időszak beruházásainak utódai, például a hódmezővásárhelyi szaniterüzem, az orosházi üveggyár és a MÓL alföldi szénhidrogén-bányászati üzemei. A Dél-Alföld országosan utolsó a régiók között a külföldi tőkével működő feldolgozóipari vállalatok között, a régió mindössze az országba érkező befektetések 6%-át vonzotta.9

Jelenleg mind a békési, mind a csongrádi területen a mezőgazdaság szerepe hangsúlyosabb az országos átlagénál. Az egyes nemzetgazdasági szektorokban foglalkoztatottak számát a KSH csak regionális szinten publikálja, ez a szám 2015-ben a Dél-Alföld esetében 9,5% volt, a régiók között a második legmagasabb.10 Annak tudatában, hogy az ipar a nagyvárosokban összpontosul feltételezhetjük, hogy a döntően vidéki jellegű területeken, ahol még a nagyobb városoknak is komoly agrárgazdasági tradícióik és külterületi népességük van, ott a mezőgazdasági népesség aránya a fent közöltnek akár duplája is lehet. Ennek megfelelően alakul a mezőgazdaságban tevékenykedő (hivatalosan mezőgazdaságban, erdőgazdaságban és halászatban regisztrált) vállalkozások aránya is. Újszegedet nem számítva a terület településein 30% (Hódmezővásárhelyen)

9 A külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalkozások külföldi tőkéje nemzetgazdasági ágak és régiók szerint - BPM6 (2008-); KSH; http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpk017.html

10 A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szektorok szerint (2008-'15); KSH; https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf032.html