A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 5. Hornyák Sándor (ATIVIZIG): A magyarországi Maros-mente gazdasági és társadalmi bemutatása

A vizsgált térség településhálózata

A vizsgált terület Magyarország délkeleti perifériáján helyezkedik el. A terület egésze tökéletes síkság, ennek ellenére a természetföldrajzi adottságok (árvízmentes térszínek, folyami gázlók) jelentős hatással volta a településhálózat kialakulására és fejlődésére. A mai településhálózat az Európaihoz mérten fiatal, mivel az Oszmán Birodalom másfél évszázados uralma alatt a középkori településállomány csaknem egésze elpusztult. A mai települések több hullámban jelentek meg, ezek közül a XVIII. századi újratelepítések, illetve a második világháború utáni évek községszervezési és tanyaközpont-létesítési hulláma emelkedik ki.

Településállománv

A vizsgált területen 47 magyarországi település központi belterülete található. Ezek közül kettő központi belterület nem teljes egészében a vizsgálati terület része. Orosháza központi belterületének zöme a vizsgálati területen fekszik, az azon kívüli rész mindössze egy kisebb kiterjedésű ipartelep. A Szegedhez tartozó Újszeged-Szőreg városrészt a továbbiakban önálló településként értelmeztük a területen betöltött jelentősége miatt.

A területen található települések közül 10 emelkedett városi rangra. A városok közül kettő (Hódmezővásárhely és Újszeged-Szőreg) megyei jogú város vagy megyei jogú város része. Jelentős mezővárosi tradíciókkal bír Makó, Orosháza és Battonya. A községek közül kettő nagyközség.

A vizsgálati terület településállománya 2016. január 1-én;

Jelkulcs: = Megyei jogú város vagy annak része (2); = Város (8); = Nagyközség (2); =

község (35); Forrás: ATIVIZIG adatgyűjtés és szerkesztés