A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 5. Hornyák Sándor (ATIVIZIG): A magyarországi Maros-mente gazdasági és társadalmi bemutatása
Hornyák Sándor (ATIVIZIG): CSONGRÁD ÉS BÉKÉS MEGYÉK HATÁRTERÜLETÉNEK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FÖLDRAJZA Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon (ATIVIZIG) folyó vízügyi tervezőmunka nem öncélú és kizárólagosan technokrata szemléletű tevékenység, annak végső kedvezményezettje (a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével) az érintett területen élő lakosság és az ott működő vállalkozások. Ennek jegyében a munka során a tervező tekintettel van a hatásterület társadalmi és gazdasági adottságaira, történeti átalakulásaira és a jelen tendenciákból felrajzolható fejlődési pályára. A Csongrád és Békés megyék határterületét társadalom- és gazdaságföldrajzi szemszögből bemutató dolgozat az ATIVIZIG-en belül folyó tervezőmunka vízügyi munkarészeinek alátámasztására készült. A Csongrád megye délkeleti, illetve Békés megye délnyugati részén, a Tisza-Maros folyók találkozásának vidékén elterülő terület gazdaságát és társadalmát tekintve Magyarország egyik legsérülékenyebb, társadalmi és gazdasági kockázatoknak igen nagy mértékben kitett vidéke. A terület egyike Magyarország társadalmi és gazdasági értelemben leginkább leszakadó rurális térségeinek. Az ipar csak korlátozott kereket között - részben állami szerepvállalással - volt képes fejlődni, így a területen mezőgazdaság korábban domináns volt, az átlagosnál nagyobb súlyát ezen a vidéken napjainkig megőrizte, válságjelenségei pedig hozzájárultak a régió utóbbi évtizedekben tapasztalt gazdasági és társadalmi mutatóinak stagnálásához, hanyatlásához. A vizsgált terület népességföldrajza A vizsgált terület demográfiai adatait a következő megkötésekkel használtuk fel. Adataink között szerepel minden olyan település népességszáma, amelynek központi belterülete teljes egészében a vizsgált területen fekszik. Ezen kívül az alábbi települések és településrészek népességszámait használtuk, illetve nem használtuk fel: • Orosháza; A település központi belterületének egy apró csücske nem fekszik a vizsgálati területen. Az Orosháza-Szarvas és az Orosháza-Békéscsaba- vasútvonalak által közrezárt területet döntően ipari üzemek és raktárok jellemzik, a terület lakossága elenyésző. Emiatt Orosháza város népességszámait teljes egészében felhasználtuk. • Szeged város közigazgatási területének délkeleti részén terül el Újszeged és Szőreg. A két településrész népessége oly' jelentős, hogy nélkülük nem lehetne teljes képet adni a terület népességének állapotáról. Újszeged-Szőreg népességét a KSH nem tartja nyilván, Szeged város önkormányzata pedig csak 2001-re és 2011-re publikálta azokat. A megadott időpontokra a népességadatokat figyelembe vettük.1 Újszeged-Szőreg városrész egyéb demográfiai adatai nem publikusak, illetve az önkormányzat nem is végez ilyen jellegű adatgyűjtést 1 Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója (tervezet) 2014; Szeged, 2014, p 54. http://www.szegedvaros.hu/szolgaltatas/letoltesek/doc_download/3479-szeged-mjv-integralttelepuelesfejlesztesi-koncepcioja-vegleges.html
