A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Nagy László (BME): Buzgárhomok vizsgálata a 2014. évi Dráva árvíznél
Buzgárhomok vizsgálata a 2014. évi drávai árvíznél Dr. Nagy László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A buzgárképződés, a hidraulikus talajtörés az árvízvédelmi gátak tönkremenetelének műszakilag talán a legérdekesebb és a suvadással együtt a "leglátványosabb” módja. A folyók vízszintjének emelkedése, és az ezt követő gátmagasítások várhatóan egyre több buzgár megjelenését okozzák. A buzgárképződés folyamata, a talajtörést kiváltó három tényező - a hidraulikai, a szemeloszlási és a rétegződési - bonyolult összhangot alkot. Egyenként egyre jobban paraméterbe tudjuk foglalni a buzgárképződés kritériumait, meg tudjuk egyértelműen előre határozni azt, hogy mely szakaszokon várható buzgár és azt is, milyen vízállásnál lehet számítani a védképesség ilyen irányú kimerülésére. Azonban azt, hogy hol kell katasztrófára számítanunk, azt nem lehet megmondani, mert függ a védekezők aktivitásától is. Vannak biztos eljárásaink, mind árvízvédekezésre, mind a biztonság növelésére (szivárgási úthossz növelése, szabályozott vízkivezetés, vízzárófal alkalmazása, stb.) melyek alkalmazása elkerülhetővé teszi a katasztrófa kialakulását. Jelen könyvben bemutatott vizsgálatok eredményei is közelebb visznek a buzgár megértéséhez (például a szemeloszlási kritériumok értékelése), a buzgáros talajtörés folyamatának megismeréséhez. Amikor a buzgárokról, a buzgárból kimosott talajról beszélünk, mindig hallgatólagosan feltételezzük, hogy egy réteg mosódik ki, nemcsak egy frakció. Hasonló feltételezéssel élnek a külföldi publikációk is. A következőkben bemutatott vizsgálati eredmények részben alátámasztják, részben cáfolják a külföldi tapasztalatokat. A Delfti és Floridai különböző léptékű modellkísérleteknél alkalmazott talajok ugyancsak megerősítést kapnak ezekkel a vizsgálatokkal. Jelen közleményben a 2014. évi árvíznél kialakult, többségében törpe buzgárokból kimosódott talajok vizsgálatával foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, hogy a buzgárokkal kapcsolatos manapság kialakult ismereteket hogyan támasztja alá, vagy cáfolja meg a Dráva árvíznél tapasztaltak. így a korábbi vizsgálati eredményeket (Nagy 2014) jelen közleményben, mint alapot használva kutattuk a szemeloszlásból származó hasonlóságokat és különbözőségeket. Vizsgálati helyek A korábbi 66 vizsgálat egészült ki, kerül összehasonlításra az 1. táblázatban lévő 12 db Dráva menti vizsgálattal. A 66 vizsgálat megoszlása a következő volt 40 db Duna völgyi, amiből 29 db a szigetközi szakaszról, valamint 26 db Tisza-völgyi (ezen belül db Sajó menti, db Körösök völgyéből).
