A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
WORKSHOP. AZ ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI - 4. Dr. Ijjas István (nyugdíjas): Integrált vízgazdálkodás kontra EU
5 AZ INTEGRÁLT VIZGAZDALKODAS TAPASZTALAI 5.2 Tisza-vízgyűjtő A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója. Ez a legnagyobb a mellékfolyók részvízgyűjtői közül (157.186 km2), és öt CEE-ország (Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna) osztozik a területen, ahol hozzávetőlegesen 14 millió ember él (2. táblázat). 2. táblázat - A Tisza-vízgyűjtőn osztozó országok Ország A vízgyűjtőterület adott országra eső része (km2) Státusz az EU-ban Magyarország 46,213 EU-tagállam Románia 72,620 EU-tagállam Szerbia 10,374 Potenciális EU-tagállam-jelölt Szlovákia 15,247 EU-tagállam Ukrajna 12,732 Nem EU-tagállam A Tisza-vízgyűjtő országaiban hosszú története van az együttműködésnek, beleértve a Tisza és a mellékfolyóinak védelmére vonatkozó 1998-as megállapodást, illetve a Tisza Fórum megalakítását 2000-ben az árvízi problémák kezelésére. A vízgyűjtő minden országa tagja a Duna Védelmi Egyezménynek (Danube River Protection Convention) és a Kárpátok védelmére és fenntartható fejlődésére vonatkozó keretegyezménynek (Kárpátok Egyezmény - Carpathian Convention). Az ICPDR országok első, 2004-ben tartott miniszteri találkozóján, a miniszterek és a Tisza országok magas rangú képviselői aláírtak egy egyetértési nyilatkozatot a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv készítéséről a régió fenntartható fejlődésének támogatása érdekében. Az ICPDR a Tisza-vízgyűjtőn létrehozott egy Tisza Csoportot a nemzetközi, regionális és országos tevékenységekkel kapcsolatos együttműködés és információcsere megerősítésének platformjaként, illetve a már harmonizált és hatékony folyó tevékenységek további biztosítása érdekében. A Tisza-vízgyűjtő országai együtt elkészítették az Integrált Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet (Integrált Tisza VGT), ami messze többet tartalmaz, mint a VKI követelményei szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, mert a vízminőség mellett azonos mértékben figyelembe veszi a vízmennyiségi szempontokat is. Az Integrált Tisza VGT olyan intézkedéseket határoz meg, amelyeknek egyaránt pozitív hatása lesz a vízminőségre, a vízmennyiségre és a vízi ökoszisztémákra. 5.2.1 A Tisza és a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek összehasonlítása A Tisza Csoport felismerte, hogy fontos feladat a vízminőségnek és a vízmennyiségnek a területi tervezéssel való integrálása, amit figyelembe kell venni az Integrált Tisza VGT előkészítése során. A VGT 2010-ben elkészült tervezetét társadalmi vitára bocsátották, és a végleges, javított és kiegészített változatát 2010 decemberében bemutatták az ICPDR Tisza-országok delegációvezetőinek (ICPDR, 2010a; ICPDR és UNDP/GEF, 2011). A Tisza-vízgyűjtőn négy jelentős vízminőségi problémát azonosítottak, amely hasonló a Duna-vízgyűjtőn is (szervesanyag-szennyezés, tápanyagszennyezés, veszélyesanyag-szennyezés és hidromorfológiai változások). A Tisza VGT egy új módszertant is bevezetett az árvizek és belvizek, az aszályok és a vízhiány, illetve a klímaváltozás integrálásához. Figyelembe vették azt is, hogy mind a három vízmennyiség-gazdálkodási probléma közvetlen hatással van a vízminőségre a Tisza-vízgyűjtőn (ICPDR, 2007a). 32 www.gwp.org
