A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
WORKSHOP. AZ ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI - 4. Dr. Ijjas István (nyugdíjas): Integrált vízgazdálkodás kontra EU
5 AZ INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁS TAPASZTALAI A VKI előírásai szerint a vízgazdálkodási tervezés alapegységei a víztestek. Ezek lehatárolását a 2. tervezési ciklusban (VGT2) felül kellett vizsgálni. A VGT2 feladatait minden dunai ország - Montenegrót kivéve - teljesítette, vagy közel jutott a feladat teljesítéséhez. A víztesteket azonosították, és frissítették a vízkészletekre gyakorolt terhelések elemzését, illetve a monitoringadatokat. Moldova meghatározta azoknak a víztesteknek a számát, amelyek a Prut vízgyűjtőjére esnek. Ukrajna hasonló feladatot oldott meg a Tisza és a Prut vízgyűjtőjén. A Dunán 59 víztestet azonosítottak. Azoknak a mellékfolyóknak a vízgyűjtőjén, amelyek területe meghaladja a 4000 km2-t, 644 víztestet azonosítottak. Öt, vízgyűjtőszinten jelentősnek tekintett állóvíz víztestet azonosítottak, továbbá 2 átmeneti torkolati és 4 parti víztestet. A kisebb jelentőségű nemzetközi és országos víztestekkel a nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben foglalkoznak. Az első Duna VGT 2009-ben történt elfogadása óta nagyon intenzív tevékenységet végeztek a vízgyűjtőn. További problémákat tártak fel annak érdekében, hogy meghatározzák, azok relevánsak-e és jelentősek-e vízgyűjtőszinten. Ilyen probléma például a hordalék minősége és mennyisége, az invazív fajok, az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, a vízhiány és aszály, illetve a viza veszélyeztetettsége. Új tevékenységek kezdődtek a szektorok közötti együttműködés erősítése érdekében, különösen a belvízi hajózás, a fenntartható vízenergia-hasznosítás és a mezőgazdaság, valamint a vízvédelem és a vízgazdálkodás közötti kapcsolatok tekintetében. A Víz Keretirányelv és az EU Tengeri Stratégia Irányelve 2008/56/EC közötti kapcsolat is előtérbe került. A szektorpolitikák keretében meghatározott fejlesztések szoros kapcsolatban vannak a VKI előírásai szerint azonosított jelentős vízgazdálkodási problémákkaK2), ilyenek például a hajózással, vízenergiával és árvízvédelemmel kapcsolatos infrastrukturális projektek; a hidromorfológiai változások; és a mezőgazdasági tevékenység, amely magában foglalja a szervesanyag-terhelést, a tápanyagterhelést és veszélyesanyag-szennyezést is. A Duna hosszának több mint 80 százalékát szabályozták az árvízvédelem érdekében. A folyó hosszának 30%-án a vízerőművek változtatták meg a víztestek állapotát. A Duna mellékfolyóinak kb. a felét hasznosítják vízenergia-termelésre. A vízgyűjtő vízerőművei összesen 30.000 MW energiát termelnek. A Duna-vízgyűjtőnek azon vízfolyásain, amelyek vízgyűjtő területének nagysága meghaladja a 4000 km2-t, összesen 1018 db gát található. Ezek közül 598 db duzzasztómű, 296 db küszöb vagy bukó és a maradék 124 db egyéb, az átjárhatóságot akadályozó létesítmény. Az elzárások kb. 47%-a átlagos körülmények esetén kevesebb mint 5 méteres vízszintkülönbséget okoz, 21%-uk duzzasztása 5-15 méter, és 6%-uk jelent 15 méternél nagyobb vízszintkülönbséget. Az elzárások közül 2015-ig a tervek szerint 335 db-ot fognak ellátni hallépcsővel. Az elzárások közül 628 db továbbra is akadályozni fogja a halak vándorlását a folyón. 9. keret - A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének integrálása az árvízkockázat-kezelési tervekkel (FRMP) a Duna-vízgyűjtőn A 2007/60/EC Árvízi Irányelv célja az, hogy az árvízi elöntés mértékének, valamint a gazdasági értékek és emberi életek veszélyeztetettségének feltérképezésével csökkentsék az árvízkockázatot az EU vízfolyásai és tengerparti területei mentén, megfelelő és koordinált intézkedésekkel mérsékeljék a kockázatokat. Az Árvíz Irányelv támogatja az információkhoz való hozzáférés jogának érvényesítését, továbbá előírja a társadalom bevonását a tervezési folyamatba. Az Árvíz Irányelv egyfajta válasz az 1998 és 2006 közötti nagymértékű és katasztrofális árvízi események sorozatára, ideértve a Duna és az Elba menti áradásokat és a nagymértékű gazdasági károkat. Az árvízkockázat-kezelési (AKK) tervek a megelőzésre, a védelemre és a felkészültségre helyezték a hangsúlyt, és 2015 végére készültek el. Fontos feladatuk volt, hogy az Árvíz Irányelv végrehajtását teljesen összehangolják a VKI végrehajtásával, elsősorban az árvízkockázat-kezelési tervezést a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel és a társadalmi részvételi folyamatokkal a tervezés során. Minden értékelést, térképet és tervet nyilvánosan elérhetővé kell tenni. 2 A VKI előírja a jelentős vízgazdálkodási problémák azonosítását minden vízgyűjtő területen legalább két évvel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés megkezdése előtt. A jelentős vízgazdálkodási problémákat olyan környezeti terhelésként definiálják, amely a víztestekre a legnagyobb kockázatot jelenti a vízgyűjtőterületen. Ezek a problémák azt idézhetik elő, hogy a VKI által előírt környezeti célkitűzéseket nem lehet elérni 2015-ig. www.gwp.org 31
