A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
WORKSHOP. AZ ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI - 4. Dr. Ijjas István (nyugdíjas): Integrált vízgazdálkodás kontra EU
5 AZ INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁS TAPASZTALAI 8. keret - A Duna-vízgyűjtő Nemzetközi Monitoring Hálózata A Nemzetközi Monitoring Hálózatot (Transnational Monitoring Network - TNMN) 1993-ban tervezték meg a Monitoring, Laboratóriumi Vizsgálatok és Információkezelés a Duna Vízgyűjtőn című projekt keretében. A Dunavízgyűjtő országai létrehoztak egy közös monitoringrendszert, megegyeztek a pontszerű szennyezőforrásokban, a folyó minőségi jellemzőiben és a szennyezési paraméterekben, amelyeket rendszeresen megfigyelnek és értékelnek a Dunán és annak fő mellékfolyóin. Azonosították a tipikus szennyezőanyag-kibocsátásokat is az egyes részvízgyűjtő területeken belül. A program résztvevői időszakonként értékelik a Duna minőségi állapotát, és fejlődést értek el azokkal az intézkedésekkel, amelyeket azért tettek, hogy megelőzzék, szabályozzák és csökkentsék a határon átnyúló hatásokat. Forrás: GWP ToolBox case study - No. 390 (www.gwptoolbox.org) szervezetnek van megfigyelő státusza az ICPDR-ban, köztük a GWP CEE-nek is. Ezek a szervezetek a vízgazdálkodásban érdekeltek teljes körét képviselik (ICPDR, 2014).<1) 5.1.1 Jó gyakorlatok a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben és koordinációban A nagy vízgyűjtő területeken történő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és koordináció különös figyelmet és értelmezést kíván (Ijjas, 2004a, b). A Duna-vízgyűjtőn alkalmazható jó gyakorlatok azonosítása az ICPDR Vízgyűjtő-gazdálkodási Szakértő Csoportjának a feladata. Az volt a célkitűzés, hogy segítsék a Duna-vízgyűjtő-szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervek realisztikus és ésszerű előkészítését, összehangolását, és meghatározzák a kulcsfeladatokat. Ezek az alábbiakat foglalják magukban: ■ Azoknak a problémáknak a kiválasztása, amelyek a Duna-vízgyűjtő egész területét érintik; ■ Az alkalmazható legjobb gyakorlatok kiválasztása; ■ Javaslattervezet készítése egy vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési útmutató tartalmára és a koordinációra vonatkozóan a nagy vízgyűjtőkön. A tervezés és a koordináció három fő szintjét azonosították: ■ Duna-vízgyűjtő-szint (problémák, amelyek az egész Duna-vízgyűjtőt érintik); ■ Kétoldalú/többoldalú szint (problémák bilaterális, multilaterális határon átnyúló hatásokkal); ■ Országos szint (az előbbieken kívül a vízgyűjtő-gazdálkodás minden egyéb problémája). Egyetértettek abban, hogy a Duna-vízgyűjtő-szintű tervezés és koordinációt a feltétlenül szükséges mértékig korlátozni kell. A kulcsproblémák a Duna-vízgyűjtő szintjén a következők: ■ Terhelések és hatásaik azonosítása; ■ Víztestek azonosítása a terhelések és hatások elemzéséhez; ■ A kiválasztott víztestek állapotának értékelése; ■ A kiválasztott víztestekre vonatkozó intézkedési programok kijelölése; ■ Társadalmi részvétel és az érintettek bevonása a tervezési folyamatba. 1 Black Sea Commission, World Water Fund for Nature, International Association for Danube Research, Viadonau, European Anglers Alliance, Carpathian Convention, DANUBEPARKS, International Sava River Basin Commission, Global Water Partnership Central and Eastern Europe, Regional Environmental Center for Central and Eastern Europe, International Association of Water Supply Companies in the Danube River Catchment Area, Danube Environmental Forum, Central Dredging Association, Danube Commission, Danube Tourist Commission, European Water Association, Friends of Nature International, International Hydrological Programme of UNESCO (IHP/ Danube), Ramsar Convention of Wetlands, VGB PowerTech eV. www.gwp.org 29
