A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

11. szekció. HIDROLÓGIA - 13. Pálfi Gergely (DHI Hungary Kft.): Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

2. Bevezetés 2005-ben majd 2010-ben jelentős áradással vonult le a Kapos. A tapasztalatok hatására újra igény jelentkezett az árvízi biztonság növelésére. Az igényeket tett követte, így 2014-ben megvalósulhatott a folyó több tíz év óta legjelentősebb vízrendezése. Elkészült a folyón Kaposvár belterületi és a város alatti szakaszának vízrendezése, valamint ezzel párhuzamosan sikeresen befejeződtek a város feletti árvízi vésztározó kivitelezési munkái is. Jelen dolgozatban az elvégzett fejlesztések hatásának vizsgálatára teszünk kísérletet a HEC-RAS egy dimenziós hidrológiai modell segítségével. 3. A modellterület bemutatása 3.1 A Kapos folyó j ellemzése a modell futtatásának környezetében. A Kapos folyó a Dél-dunántúli régióban, nyugat-kelet irányban három megyét érintve a somogyi Kiskorpádtól eredve Tolnánémedinél torkollik a Sióba. Hossza -110 km, a vízgyűjtő területe a torkolatnál valamivel több, mint 3100 km2. A Kapos-folyó Kaposvártól nyugatra egyértelműen dombvidék jellegű vízfolyásnak, a torkolat és Dombóvár között síkvidéki, míg a Kaposvár és Dombóvár között a kettő átmenetének tekinthető. A folyó átlagos esése 0,5 m/km. A modellezett területen pedig 0,7 m/km körüli. Medre nem természetes, erősen módosított. Dombóvárig a jobb és baloldali mellékvízfolyások merőlegesen torkoltának a Kapósba. Az ellentétes oldalon lévő vízgyűjtők domborzata, felszínborítottsága eltérő jellegű. A baloldali vízfolyások egymással párhuzamosan, hasonló nagyságú és jellegű vízgyűjtőkkel rendelkeznek. A vízfolyásokra jellemző, hogy a mederesésük kisebb, valamint kisebb­­nagyobb halastavak sorozata található rajtuk. A vízgyűjtők növénnyel való borítottsága kisebb mértékű. A jobboldali vízfolyások az erdővel benőtt Zselicből erednek, mederesésük nagyobb. Összességében elmondhatjuk, hogy a jobboldali vízfolyások hevesebb vízjárásúak. Az alábbi táblázat tartalmazza a Kapos-folyó legfontosabb vízrajzi adatait Fészerlak állomásnál. KÖQ LKQ LNQ LKV LNV Ql% Q3% Q.20% Q.33% 1,7 m3/s 0,06 m3/s 47,5 m3/s 15 cm 450 cm 34,7 m3/s 27,5 m3/s 16,0 m3/s 12,0 m3/s 1.táblázat 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom