A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
11. szekció. HIDROLÓGIA - 6. Kondor Gergely (KDVVIZIG): Lézerszkennelés-Eredmények és tapasztalatok
Dr. Kovács Péter: A Római-part kisvízfolyásainak hidrológiai vizsgálata 4. Az Aranyhegyi- és Barát-patakok nagyvízi vízhozamainak meghatározása Mivel sem az Aranyhegyi-, sem pedig a Barát-patakon nincs vízrajzi állomás, amelynek segítségével a patakok ténylegesen bekövetkezett vízállásairól és vízhozamairól tájékozódhatnánk, nincs más lehetőség, mint a szakirodalomban és az ágazati nyilvántartásokban fellelhető nagyvízi vízhozam értékek vizsgálata, valamint a hazai mérnöki gyakorlatban használatos árvízszámítási eljárások segítségével a vízfolyások kívánt előfordulási valószínűségű vízhozamainak meghatározása. 4.1. Árvízszámítási eljárások a magyar vízügyi gyakorlatban Az árvízszámítás feladata a tervezés számára szükséges mértékadó vízhozam és vízállás meghatározása. A feladatok megoldási módja a rendelkezésre álló vízállás- és vízhozam adatoktól függ. Teljes (hidrológiai) adathiány esetén a tapasztalati (empirikus) árvízképleteket, eljárásokat használhatjuk. (Kontur et a/. 1993) Ezek közül itt csak a hegy- és dombvidéki vízgyűjtőkre adott valószínűségű nagyvízhozamot meghatározó, a hazai gyakorlatban alkalmazott módszerek közül csak azokat mutatjuk be, melyek a rendelkezésre álló állomáshálózat és adatok ismeretében esetünkben alkalmazhatók. 4.1.2. A Csermák-féle árvízszámítási módszer A számos kidolgozott árvízszámítási módszer közül az amerikai Myer-képlet alapján a Csermák által kidolgozott, hazai viszonyokra alkalmazott képlet az egyik legismertebb. Kizárólag hazai megfigyelések anyagából származik, ezért eredményeiben legjobban tükrözi vissza a magyar vízgyűjtők időjárási és vízjárási jellegzetességeit. A képlet a 3 %-os előfordulási valószínűségű vízhozamot adja meg (Kontur eteti. 1993): (J: H .1 InvVsl A képletben az A vízgyűjtőterületet km -ben kell behelyettesíteni, a B árvízi (nagyvízi) tényezőt az 5. ábra szolgáltatja. Az előzőekben meghatározott 3 %-os előfordulási valószínűségű árvízhozamból a tetszőleges p %-os előfordulási valószínűségű árvízhozamot a 6. ábrán leolvasható r szorzótényező értékkel lehet megkapni. QP%=r-B-4Ä [m3/s] Az eredetileg csak A = 25-3000 km vízgyűjtőjű vízfolyásokra érvényesnek tartott képlet az A = 0-25 km tartományra is kiterjeszthető. A 7. ábrán látható grafikon segítségével az A = 25-500 km2 kiterjedésű vízgyűjtők esetében más előfordulási valószínűségek is közvetlenül meghatározhatók. A 25 km -nél kisebb vízgyűjtők esetében a képlet fokozódó bizonytalansága javítható azzal, hogy a kötöttebb talajokkal fedett vízgyűjtőknél az összefüggést a következő módosításokkal használjuk (Kontur et al. 1993) (csak az esetünkben lényeges vízgyűjtő mérettartományt emeltük ki): 10
