A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
11. szekció. HIDROLÓGIA - 2. Dömötör Szilveszter - Kiss Richard (ÉDUVIZIG): Vízrajzi állomások magassági geodéziai bemérése - problémák és megoldási lehetőségek
5. Eredmények összefoglalása, következtetések levonása A Duna, Vámosszabadi szelvényére vonatkozó lebegtetett hordalékadatok feldolgozásának egyik pillére volt a 2005-ig évente elkészített kiértékelés. Fontos volt ennek a vizsgálatnak a megismerése, eredményeinek az értékelése, mert jól reprezentálja a hagyományos feldolgozási eljárásokat, igényeket. Az akkor rendelkezésre álló és az azóta született mérési adatok feldolgozásának az említett vizsgálat jó alapját adta és lehetőséget biztosít arra is, hogy bemutassam a különbséget az akkori és a mai szemléletek között. Ez a különbség az igények és a lehetőségek gyökeres megváltozásából fakad. Az EU keretirányelv szellemében a morfológiai változás monitorozásának igénye előtérbe került. A kutatási, elemzési technikákban jelentős változást hozott az informatika, a távérzékelés rohamos fejlődése. Bonyolult, nagy adatigényű numerikus modellek állnak rendelkezésre a kutatásokhoz, vizsgálatokhoz, de ezeket a modelleket kalibrálni, paraméterezni kell. Ehhez a korszerű mérési módszerek elegendő adatot tudnak szolgáltatni, de a korszerű módszerek alkalmazása sem tudja a hagyományos méréseket teljes körűen kiváltani. A korábbi szemlélet szerint a feldolgozás végeredménye egy adott év jellemzőinek minél pontosabb meghatározása volt, akár évről-évre változó összefüggés/redukciós tényező használatával. Ezzel szemben a mai szemlélet, a fentebb megfogalmazott okok miatt egy általános összefüggés meghatározása, és minősítése. Az adatfeldolgozás során, a hordalékhozam - vízhozam összefüggés vizsgálatánál két különböző típusú összefüggést határoztam meg, és vizsgáltam a korábban használt alap-görbe teljes adatbázishoz való illeszkedését is. A korábbi vizsgálatban meghatározott összefüggés illeszkedett legkevésbé a mért adatokra. A kis- és középvízi állapotban az összefüggések között nincs nagy különbség, de a nagyvízi tartományban a görbék eltávolodnak egymástól. Megvizsgáltam az összefüggések alapján számolt éves hordalékterhelések közötti különbséget is, az 1996-2015 közötti időszakra. Az elvégzett vizsgálatok alapján nem tudtam egyértelműen választani a két újonnan meghatározott összefüggés közül, az elfogadható összefüggés meghatározásához további vizsgálatok szükségesek. A hordalékvándorlásban kitüntetett szerepe van az árvizeknek. A nagy vízhozam, sebesebb áramlás jelentősen nagyobb mennyiségű hordalék szállítását is jelenti. Ezért a hordalékhozamra vonatkozó összefüggések pontossága a nagyvízi tartományban igen fontos. Tekintettel arra, hogy a hordalékszállításban igen jelentős szerepet játszanak a levonuló árvizek, ezeknek részletesebb elemzésére van szükség ahhoz, hogy a legmegfelelőbb összefüggést meg lehessen határozni. Javasolt a vizsgálatok folytatása, melynek során további paraméterek bevonásával vizsgálni kell további összefüggéseket, törekedve a szorosabb kapcsolatok feltárására a mért értékek között. A kutatási folyamat folytatását a morfológiai monitoring előtérbe kerülése is indokolttá teszi. A hordalékmérések végrehajtása a hagyományosan alkalmazott palackos mintavétellel ma már igen költsége és bizonyos esetekben nagyon veszélyes eljárás. A mérési adatokból jól látható, hogy számos esetben a szabványos mintavétel helyett egyszerűsített mintavételre kerül sor. Ez az egyszerűsítés lehet a szelvény menti függélyek számának csökkentése, és/vagy a függélyben a mintavétel egyszerűsítése. Mind gazdasági mind biztonsági okokból az egyszerűsítés ténye érthető, és indokolható, de ennek ellenére törekedni kell arra, hogy ez a mintavétel minőségét ne befolyásolja. Olyan elemzésre korábban nem került sor, ami ezt a kérdés kutatná. Dolgozatomban az egy függélyen belüli vízmintavétel egyszerűsítésének lehetőségét vizsgáltam. A mérési eredmények alapján azt állapítottam meg, hogy ez az 19
