A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
11. szekció. HIDROLÓGIA - 2. Dömötör Szilveszter - Kiss Richard (ÉDUVIZIG): Vízrajzi állomások magassági geodéziai bemérése - problémák és megoldási lehetőségek
A korábbi vizsgálatban az idősor meghatározásához a mérések alapján egy redukciós idősort készítettek, amellyel „javították” az összefüggést, hogy az minél jobban közelítse a feltételezett valóságot. Ez a k érték a mért és a számított koncentráció hányadosaként definiálható: rk , n-mert k = ck ■ ■ ^ ’'■számított A mérésekhez tartozó k érték és a vízhozam idősor alapján meghatározható egy folyamatos k görbe, ami már lehetővé teszi a teljes vízhozam adatsorból a terhelési görbe alapján a hordalék-koncentráció idősorának generálást. Ez az eljárás egy utólag generált adatsor becslésére alkalmas, de általános érvényű - időtől független következtetések levonását csak a függvények „tiszta” alkalmazásával kapott eredmények alapján lehet. A mai kor elvárása ez a fajta szemlélet, már csak azért is, mert a rendelkezésre álló eszközök (numerikus modellek) használata- használhatósága is ezt igényli. Előrejelzést, tervezést csak olyan adatok, összefüggések felhasználásával lehet végezni, amelyek a szükséges mértékben „függetlenítettek”. A fenti elvek alapján a korábbi hivatkozott feldolgozással ellentétben a redukciós tényező alkalmazását mellőztem a további vizsgálataimban. Mindhárom összefüggéssel meghatároztam az éves adatsorokat, és az alapján az éves hordalékterhelés értékét és átlagos koncentrációját is. A 21. ábra az 1996 - 2015 közötti időszak különböző összefüggésekkel számított éves hordalékterhelését mutatja be. 21. ábra Éves lebegtetett hordalékterhelés 1996-2005 között a különböző összefüggések használata esetén A korábbi megállapításokkal összhangban a legnagyobb különbségek a becslések között azokban az évekbe vannak, amikor jelentős árvíz vonult le a folyón, így a hordalékterhelés 17
