A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
11. szekció. HIDROLÓGIA - 2. Dömötör Szilveszter - Kiss Richard (ÉDUVIZIG): Vízrajzi állomások magassági geodéziai bemérése - problémák és megoldási lehetőségek
A szemeseméret-tartományok figyelembe vételével jól látható, hogy nem lehet kijelenteni teljes bizonyossággal egyik vízhozam/vízállás tartományban sem azt, hogy a felszín közeli vízmintavétel reprezentatív a teljes szelvényre. Vízmélység (m) 17. ábra Hordaléktöménység függély menti eloszlása különböző vízjárás tartományokban Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt 10 év alatt volt olyan kis, ill. középvízi állapot, amikor ez az egyszerűsített mérési eljárás is vélhetően megfelelő lett volna, de volt olyan helyzet is, amikor az eltérés mértéke középvízi és kisvízi állapotban a 20%-ot is elérhette volna. A 16. ábra pontfelhőinek súlypontja a kis- és középvízi tartományban inkább a kisebb átlagos szemcseméret irányába tolódik el, ami azt sugallja, hogy a szemösszetétel általában a kisebb Dso-el jellemezhető, de ez a feltételezés azért nagyfokú bizonytalansággal terhelt. A relatíve csekély számú nagyvízi mérés alapján az elméleti eloszlási görbék azt mutatják, hogy az eltérés az átlagos és a felszín közeli rétegből vett minta között mindig 10-15 % körül alakul. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy gondolom, hogy a mérési eljárás vizsgált egyszerűsítése jelentős torzítását adhatja a feltételezhető valós értékeknek, így annak alkalmazása jelen helyzetben nem javasolható. Jelen vizsgálat folytatásával, új adatok, rendelkezésre álló paraméterek bevonásával fontos lenne ennek az összefüggésnek a pontosítása, hiszen a mérés fizikai körülményeinek változása továbbra sem várható. A korszerű mérési eljárások, eszközök elterjedése esetén is lehetnek olyan helyzetek, amikor ez a fajta egyszerűsítés mégis indokolttá válhat. Ilyen esetekben egy jól kidolgozott hasonló összefüggés az ismerten pontatlanabb adat „javítását” is lehetővé tenné. 14
