A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 14. Szánóczkyné Forgács Ildikó (Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): Magyar-mongol vízügyi kapcsolatok a Vízgazdálkodási Intézet iratai alapján - 15. Szigetvári Vera (Duna Múzeum): Vízgazdálkodásunk az 1896-os Millennium fényében
végre egységesen közönség előtt is bemutathassák. Hat hónap alatt rengetegen utaztak vidékről a fővárosba vasutakon, hajókon, amelyekre még kedvezmény is járt a kiállításra érkezőknek. A kiállítás helyéül tervbe volt véve sok városrész, végül a Városliget mellett döntöttek. A kiállítás területe közel 550.000 m2 volt, 72.000 m2-es tóval együtt. Néhány gondolatban érdemes megemlékezni a rendezvény miatt véghezvitt városligeti területrendezésekről. 1896 előtt a Városligeti tóban két sziget létezett. Az egyik a Nádor-sziget , amelyet teljes egészében bevontak a kiállítás területébe. Partja egykor a mai Széchenyi fürdő közelében volt, és ezen ágát egyszerűen feltöltötték, hogy a millenniumra épülő földalatti vasút számára helyet nyeljenek. A másik sziget a Széchenyi-sziget3 4, amelyen a történelmi főcsoport kiállításai kerültek bemutatásra. Az ehhez vezető két fahíd átépítésre került, mert a történelmi építkezésekhez szükséges tetemes anyagok szállítására egyik sem volt alkalmas. Szintén a millennium évében épült meg (az előzőkhöz hasonló szempontok és célkitűzéseknek megfelelően) az az állandó híd, mely napjainkig is szolgálja a forgalmat. A kereskedelemügyi miniszter, mint az ezredéves kiállítás elnöke pályázatot hirdetett a városligeti Nádor-szigetre vezető híd építésére. Érdekessége a pályázatnak, hogy pályadíj nem volt kitűzve, ellenben a legjobb terv alkotója lehetőséget kapott a híd megépítésére. A pályázatot dr. Zielinski Szilárd nyerte, kinek munkája méltó folytatása lett az impozáns Andrássy-útnak.5 A tavat egyébként igyekeztek a lehető legjobban kihasználni: a kiállítás alatt rendes csónakközlekedés indult be, 20 személy befogadására alkalmas csónakok jártak-keltek, a tó partjainál 5 helyen kialakított kikötők között. A vízi járművek összforgalma elérte a 65-70.000 főt. A Városliget területén ekkoriban a nagy tavon kívül, volt még kicsit távolabb a Hattyú-tó közepén egy kis szigettel. Igaz, ez már korábban, az 1885. évi országos kiállításnál „áldozatul” esett, millenniumkor a feltöltése és a terület kialakítása folytatódott. A kiállításra jellemző volt, hogy az 1885. évi országos kiállításról megmaradt épületeket is bevontak ennek rendezésére. A vízépítészet pavilonja azonban a millenniumi kiállításra épült: 3 1867. előtt Páva-szigetnek nevezték, majd József nádor tiszteletére kapta új nevét 4 A szigetet kiegyezés után Széchenyi-szigetnek nevezték el; 1896-ig szép lombos kávéház állott rajta, kertjében Széchenyinek döblingi, szakállas gipsz-mellszobra. 5 A híd közel 30 évig szolgálta a forgalmat, majd többször is javítgattak rajta. Utolsó felújítást 2005-ben végezték el rajta a szakemberek.
