A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 13. Richter József (KÖTIVIZIG): Vízi emlékünk, a Tiszaörvényi szivattyútelep

1. Bevezetés

„Az 1937. évi XX. te. az öntözéses gazdálkodás lehetővé tétele érdekében - még pedig elsősorban a Tiszántúlon - szükséges munkálatok végrehajtására és a létrehozott öntözőmüvek majdani megfelelő kihasználásának előmozdítására évenként legalább 5 milliós részletekben, összesen 80 millió pengőt biztosit. írta egykoron Lampl Hugó oki. mérnök, miniszteri tanácsos, a m. kir. öntözésügyi hivatal vezetője

Az ország gazdasági fejlődésének feltételévé tették az öntözéses gazdálkodás bevezetését és a szükséges feltételek megteremtését. A Liebig-féle minimumtörvény szerint a növénykultúra fejlődését mindig a legkisebb mennyiségben rendelkezésre álló és a növény számára nélkülözhetetlen tényező befolyásolja. Hazánk hidrometeorológiai adottságai miatt az éltető csapadék az, ami a haszonnövények fejlődését a legnagyobb mértékben befolyásolta és befolyásolja jelenleg is. Az öntözés lehetősége egyfajta biztonságot nyújtott és lehetőséget adott a gazdák számára, hogy fejlesszék a gazdálkodási technikájukat és nagyobb haszonra tegyenek szert.

A fenti törvény megszületését követően kezdte meg munkáját a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal, amely megalkotta a Tiszántúl öntözése című kerettervet. Ezen keretterv részeként két szivattyús vízkivétellel ellátott öntözőrendszer épül meg (hódmezővásárhelyi és a tiszafüredi), valamint a Hármas-Körösön kivitelezésre kerül a békésszentandrási duzzasztó, mindezeken túl kiépítésre kerül a tiszántúli nagy öntözőmű, vagyis a Keleti-főcsatorna.

Jelen dolgozatom az 1940. június 20-án üzembe helyezett Tiszafüredi öntözőrendszer szívével, a Tiszaörvényi szivattyúteleppel, mint Magyarország 111 Vízi emlékének egyikével foglalkozik.

2. A szivattyútelep előzetes tervei

Trümmer Árpád A Tiszántúl öntözése című könyvéből megismerhetjük azokat az előzetes elképzeléseket, melyek az épülő Tiszaörvényi szivattyútelepre vonatkoznak. A szerző ezen könyvében ismerteti az 1937. évi XX. te. alapján épülő öntözőművek általános alapelveit és kerettervét.

A szivattyútelep közvetlenül a Tisza folyó partján épül. A mederbe épülő vasbeton vízkivételi akna előzetesen 15,00 m hosszúra és 5,00 m szélesre tervezték, melytől kb. 20,00 méterre épülne a szivattyútelep. A vízkivételi aknát 3 db 0 1500 mm átmérőjű vasbeton szívócső köti össze. A szivattyútelepet 3 db, egyenkint 2,00 m/s teljesítményű szivattyúval kívánták felszerelni, melyek meghajtásáról villanymotorok gondoskodnak. A szivattyúkat 87,70 mAf-3 -