A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 12. Dr. Nagy László (BME): 140 éve voltak az 1876. évi árvizek
140 éve voltak az 1876. évi árvizek1 Dr. Nagy László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Az 1876-os évben meglehetősen szokatlanul egymás után három árvíz vonult le a Kárpátmedencében, melyek közül kettő csúcsdöntő árvíz volt. Az első jeges árhullám Budapesten az 1838. évi árvíz magasságát nem érte el, de azt legjobban megközelítette, a második - a nem magashegyi hóolvadásből származó - árvíz azonban a jégmentes árvizek legnagyobbika lett, és őrizte is elsőségét 89 éven keresztül 1956-ig. Mire a meg-megálló jégdugó Bajára ért, elkorhadt, így Bajától délre a második árhullám magassága felülmúlta az elsőt. A következő időben nem eltérő árvíz a Tisza völgyében volt. A két árhullám Titelnél találkozott. Ez volt az első regisztrál eset, amikor a Duna és a Tisza árvize találkozott. A Kárpát-medence talán legnagyobb természeti katasztrófája játszódott le másfél hónap alatt, 1876 február-márciusban, ugyanis csaknem mindegyik árvízvédelmi öblözet úszott. Ferenc József Magyarország apostoli királya végig nagy figyelemmel kísérte a Duna- és Tisza-völgyi árvizet. A Miniszterelnök rendszeresen írásban beszámolt az árvíz alakulásáról, de a király kihelyezett számysegédje útján naponta kapott információt. Kéthetente rendszeresek voltak a személyes találkozók is, a miniszterelnök vonaton utazott Bécsbe. Tisza Kálmán 1876. február 29.-i levelében részletesen beszámolt az árvíz és árvízvédekezés pillanatnyi helyzetéről. Ez a levél kiválóan foglalja össze az árvízi eseményeket. „Legkegyelmesebb Úr! Folyó évi február 24-én kelt legalázatosabb felterjesztésemben bátorkodtam császári és apostoli királyi Felségednek jelenteni, hogy az ország területén létező legtöbb folyam vize rendkívül megdagadván, ezek mentében mindenütt árvízveszély állott be. Legnagyobb veszélytől a Duna mentében lehetett tartani, és ennek mérve, a nagymennyiségű és sok helyen megtorlódott jég lefolyásától volt feltételezve. A legnagyobb és különösen a fővárosra nézve legveszélyesebb jégtorlasz Ercsi községnél volt. Ez, valamint az Adony, Dunavecse, Paks, Tolna, Baja városoknál a jég mindeddig szilárdul állt... Február 20. után az I., II. és III. kerületekben (Buda és O-Buda) a csolnakok készen tartattak, az V. kerületben, az úgynevezett Vizafogón - mely csak 18-19 láb magasan fekszik - a lakosok kiköltöztetése megkezdődött. 1 Az árvíz bemutatása elsősorban Nagy, L. (2007): Az 1876. évi árvizek. Fejezetek a vízügy múltjából c. sorozat 11. kötete, A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa. Innova-Print Kft. nyomda, ISBN 978-963-87073-5-2 alapján.
