A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 7. Halasi-Kovács Béla - Penczi András - Janurik Endre - Jakab András (SCIAP Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft.): Automata vízanalitikai eszköz alkalmazásának lehetőségei a tógazdaságokban

Az Öreg-kotrás területén a mélyebb álló- és igen lassan áramló vizekben elterjedt fehér tündérrózsa ragadja meg a tekintetet. Az itt végzett cönológiai felvételek SzMT kategóriánként (BORHIDI, 1993) történő ábrázolása (9. ábra) a természetes pionírok növekvő (31-ről 51%-ra) borítási értékét mutatja, amivel ellentétesen a természetes kompetítorok aránya csökken, főleg a fehér tündérrózsa alacsonyabb borításának köszönhetően. A természetes pionírnak számító mezo- és eutrofikus vizekben előforduló közönséges rence a nádasok szélein a nyílt víz (n) kárára terjeszkedett.

9. ábra Öreg-kotrás növényzetének megoszlása SzMT kategóriák szerint

A Nagy-kotrás botanikai eredményei

A Nagy-kotrás területén először történt felmérés során a területen található csatornákban és parti szakaszokon 49 db faj került feljegyzésre. A közvetlenül a víz felszíne alatt lebegő kolokán (Stratiotes abides) dominál (23,7%) (10. ábra), amely melegigényes faj, és oligo- vagy mezotrófikus állóvizek széltől védett öbleiben jellemző. A nyílt vizek további növényfajai: fehér tündérrózsa {Nymphaea alba), úszó békaszőlő (Potamogeton natans), sima tócsagaz {Ceratophyllnm submersum), süllőhínár fajok {Myriophyllum sp.), keresztes békalencse (Lemna trisulca), vízi békatutaj {Hydrocharis morsus-ranae) és közönséges rence (Utricidaria vulgaris). A parti vegetációban a közönséges nád (Phragmites australis) továbbá a széles és keskenylevelű gyékény (Typha latifolia, I angustifolia) voltak az uralkodó fajok.

9