A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 6. Dr. Dévai György - Miskolczi Margit (Kossuth Lajos Gimnázium, Tiszafüred) - Jakab Tibor (DE): A Nagy-morotva élőhelyi sokszínűsége a szitakötő-fauna alapján
kíséri, így ott a megvilágítási viszonyok különböznek számottevően az alsó rész horgászatilag hasznosított partszakaszától. Ebből és az igen intenzív horgásztevékenységből következően a partszegélyi, jórészt alámerült levelű hínámövényzet is jóval ritkásabb, mint az alsó mederrészletben. Az ezt a mederrészletet uraló nyíltvízben itt is csak néhol látható egy-két hínárfolt. 2. ábra A Nagy-morotva felső mederrészlete, a kotort szakasz nagy nyíltvizével, az előtérben a széles mocsárinövénysávval, a háttérben a fák által árnyékolt horgászállásos partszakasszal (balra) és a zagytározó gátjával (jobbra). (Fotó: Dévai György) A felső mederrészlet végét egy töltéssel lezárták, s a kotrási munkálatok során a zagyot ide emelték be. A töltésnek a nyíltvíz felőli részét a horgászok csak csónakkikötésre használják, így ott a zavarás kisebb mértékű, s a hínár- és mocsárinövényzet is kezd nagyobb teret hódítani. A morotva medrének ’zagykazettaként’ funkcionáló, erősen feltöltődött végét viszont sűrű, zömmel mocsárinövényekből és fűzbokrokból álló vegetáció borítja, aminek közeit és kisebb nyiladékait a vízfelszínt teljesen befedő hínámövényzet tölti ki. A meder középső részlete (3. ábra) a korábbi állapotnak felel meg, mindkét parton dús mocsárinövényzettel fedett sávval, közöttük pedig több hínárfaj [elsősorban a súlyom (Trapa natans), a kolokán (Stratiotes aloides), a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) és az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum)] kisebb-nagyobb foltokból álló, rendkívül sűrű, s szinte a teljes vízfelszínt beborító állományaival. A középső mederrészlet határa a felső és az alsó kotort rész felé is szépen kirajzolódik a mederközepi hínármezők által. A mocsárinövényzet közeiben itt is fonalasalgák és hínárnövények dús állományai tenyésznek, s az üledék állapota sem tekinthető sokkal kedvezőbbnek, mint a falu alatti partszakaszon. A középső mederrészlet közepe táján - a keleti parton - található egy nagy teljesítményű szivattyús vízkivételi mű, ami a környező területek öntözővíz-ellátását biztosítja. Ennek a környékén - az erőteljes szívó hatás miatt - rendszeresen gyéríteni kell a természetesnél jóval gyorsabban összezáródó hínárvegetációt, ami nemcsak jelentős mértékű zavarásnak számít, hanem a szitakötőállomány megritkításával is jár. 4
