A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Gombos Tünde - Bitay Endre - Pálfalvi Ferenc (VIKUV ZRt.) Dr. Jobbik Anita - Dr. Vadászi Marianna (ME): Termelő és visszasajtoló kutak kialakítása Kelet – Magyarország első visszasajtoló rendszerében

számított hőigény lényegesen meghaladta a már meglévő hévízkútból nyerhetőt, ezért megtervezte a termelő és visszasajtoló kutat. A folyamat során megtörtént a vízadó rétegek meghatározása, a kutak pontos helyének kijelölése. A kutak létesítése előtt szükség volt egy előzetes hatástanulmány készítésére, melyben vizsgáltuk a kútfúrás, a vízkivétel és a visszasajtolás környezetre gyakorolt hatását, talaj, felszíni és felszín alatti vizek, levegő, zajterhelés. Tartalmazta továbbá a már meglévő és a létesíteni kívánt kutak víztermelésének egymásra gyakorolt hatását hosszú és rövidtávon. Ez azért is fontos, mert a sekélyebb már meglévő hévízkút vizét gyógyvízzé minősíttették és balneológiái célokra kívánják hasznosítani. A korábbi fúrások litológiai rétegsorainak összevetése és vízhozam adatai alapján kijelölt 1300 - 1400 m mélységben található homokkő rétegekből elértük a 700 1/p vízhozammal 78 - 80 °C hőmérsékletű hévíz kitermelését és ebbe a mélységbe történik a visszasajtolás is. Az alföldi felső - pannon homokkövek kőzetfizikai tulajdonságai kőzetmagokból vett minták elemzésének eredményeiből ismeretesek. Ezeket a vizsgálatokat a Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézete végezte. Speciális mérési programot állítottunk össze, ez alapján a kőzetek héliumos porozitását, nitrogéngázzal mért légpermeabilitását, sós vizes porozitását, sós vízzel mért folyadék permeabilitását, kapilláris nyomás görbéit, relatív permeabilitás görbéit határoztuk meg. A kőzetfizikai tulajdonságok mérése előtt a magdugókat a rendelkezésre bocsátott mintákat gyémánt magfúróval kifúrtuk, majd gyémánt borítású kőzetvágógéppel levégeltük. A magfúró és a kőzetvágó hűtése (5 gramm/liter NaCl­­tartalmú) sós vízzel történt. A fúrás és vágás után a mintákat szárítószekrényben 100 °C-on (48 órán át) súlyállandóságig szárítottuk. A kiszárított és megtisztított henger alakú minták (dugók) geometriai paramétereit digitális tolómérővel mértük, majd meghatároztuk a minták sűrűségét. A magminták porozitása és permeabilitása egy viszonylag tág intervallumban változik. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a vizsgált minták jól konszolidált, közepes porozitással és közepes/kis permeabilitással rendelkező magminták. A dugó méretű magminták porozitását Quantachrome típusú poroziméterrel mérték. A dugó méretű mintákon végzett héliumos (He) porozitás mérések eredményeit vizsgálva megállapítottuk, hogy a dugó méretű minták héliumos porozitása 8.20%-tól 25.93 %-ig változik, 2.6580-től 2.7233 g/cm3- ig terjedő számított kőzetmátrix sűrűség (kőzetszemcse sűrűség) mellett. A gázpermeabilitást különböző nyomáskülönbségek mellett, nitrogénnel (N2) mértük. A mért permeabilitás értékeket a mérésnél alkalmazott átlagnyomás reciprok értékeinek függvényében ábrázoltuk, s a mérési pontokra legkisebb négyzetek módszerével egyenest 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom