A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 2. Desics Judit (KEVITERV AKVA Kft.): Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep környezetének kármentesítése
SZOLNOK, KILIÁN GYÖRGY ÚTI LAKTANYA MH 86. SZHB KÖZPONTI ÜZEMANYAGTELEP KÖRNYEZETÉNEK KÁRMENTESÍTÉSE Desks Judit Bevezetés Az 1961 óta - a mai napig - katonai repülőtérként üzemelő laktanya az Alcsi-Holt Tisza (Szolnok tartalék vízbázisa) mentén helyezkedik el. A repülőtér működését biztosító központi üzemanyag telep környezete gázolajjal és kerozinnal szennyezett. Az 1998-ban megkezdett tényfeltárások a telep területén és az alatta húzódó talajvízben szénhidrogén szennyezettséget tártak fel. A vizsgált terület szennyezettsége a 2012-2015 évek között megvalósult műszaki beavatkozások során a "D" kármentesítési határérték alá csökkent. Kármentesítés kronológiája 1998-2004 között kármentesítési beavatkozásként a talajvíz áramlási irányára merőlegesen - a szennyezés terjedési határvonalán kívül - kiépítésre került egy folyadékzáró résfal 3,5-4 m mélyen. A résfalat nem kötötték be a talajvízzáró fekü rézsűjébe, hogy a talajvíz természetes áramlási viszonyai ne változzanak meg. A résfal elsődleges funkciója, hogy az esetiegsesen odaáramló felúszó szénhidrogéneket - mint merülőfal - visszatartsa, illetve az oldott szénhidrogénnel szennyezett talajvíztest alsó élénél lévő lamináris áramvonalaival érkező kisebb szennyezettségű résztét engedje át, míg a felsőbb víztestben lévő magasabb koncentrációjú részt helyben tartsa. A tartálypark közelében "U" alakban megcsapoló mélydrének, a tartályok között és a szennyezett terület szélén pedig nyelető drének kerültek lefektetésre. A beavatkozás célja, hogy a megcsapoló drénekből történő folyadék kitermeléssel a talajvíztartóban keltett depressziós térben összegyűlő felúszó szénhidrogén kitermelhető legyen és a kitermelt szennyezett talajvíz megtisztítás után a nyelető őrénekbe visszavezetve a megcsapoló drének felé tereljék a szabadfázisú szénhidrogéneket. A holt terek és a gravitációsan már nehezen lecsapolható területeken mobilan telepíthető vákuumkutas lefölözést vezettek be, több vákuumgépház alkalmazásával. A vákuum kutak elhelyezése a felúszó szénhidrogénfoltok előfordulásához lett igazítva, a legszennyezettebb területek belsejéből kifelé haladva. A fix telepítésű megcsapoló- és nyelető drének, valamint a mobil vákuum kutak használatával termelték ki a talajvíz felszínén úszó szénhidrogének jelentős részét. A kármentesítő rendszer üzemeltetése 2004-ben forráshiány miatt leállt. A területen lévő 4 db állóhengeres 200 m -es és 6 db 50 m -es fekvőhengeres tartályt magába foglaló tartálypark duplafalúvá történő átépítése helyben történt meg, a tartályok alatt lévő szennyezett talajtestek kiemelése nélkül. A tartály rekonstrukciók 2001-2003 között valósultak meg. A 2007 december és 2008 január hónapokban végzett kiegészítő tényfeltárás alkalmával sikerült a szénhidrogénnel szennyezett talaj zónát meghatározni. A tartálytelep térségében a talajvízszint ingadozási zónában a legmagasabb talaj szennyezettségek TPH vonatkozásában 2330 - 3910 mg/kg között voltak detektálhatok. A magasabb TPH koncentrációjú szennyezések jellemzője volt, hogy a C5-C12 illékony állomány 60-80 %-át tette ki a teljes TPH C5-C40 tartománynak. A kiegészítő tényfeltárás elvégzésével megtörtént a /V/ ^ /V/
