A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
5. szekció. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - 5. Dr. Lakatos Gyula - Veres Zoltán - Gyulai István (DE) - Fülöp Zoltán (Debreceni Vízmű ZRt.): Hazai szennyvíztisztítási fejlesztések a fenntartható vízgazdálkodás érdekében
inkább mérgező, rákkeltő, felhalmozódó tulajdonságaik alapján fejtik ki. A hazai gyakorlatban ezeket gyakran szerves mikro-szennyezők összefoglaló néven is említjük. A szennyvízben nem oldódó lebegő anyagok közül károsak a felúszó olajos, zsíros anyagok, melyek nehezen távolíthatók el, rontják a tisztítási hatásfokot, és ha gyúlékony szénhidrogének kerülnek beléjük, mint pl. a benzin, még veszélyesek is lehetnek. A kiülepíthetó anyagok közül az ásványi anyagok, mint a homok, egészségügyi szempontból közömbösek. Az oldott állapotban lévő anyagok rendkívül sokfélék. Ide tartoznak a vizelet, a növényi, állati hulladékok kioldódott részei, az ipari tevékenységből származó oldódó szennyezők és a háztartásokban mind nagyobb mennyiségben használt mosószerek, a detergensek. Ezek közül ez utóbbiak, a detergensek okoznak sok helyen zavarokat, mert az erős habképzés következtében rontják a tisztítás eredményességét, de ezenkívül, amiatt is, mert biológiailag nehezen bonthatók, így kisebb-nagyobb hányaduk benn marad a már tisztított szennyvízben, és ezzel együtt a befogadó vízbejut, melyet tovább szennyez. A szennyvízben levő, avagy ott keletkező gázok közül egészségügyi szempontból a kénhidrogén fontos. Ennek zárt térben, a csatornákban van jelentősége, ahová az iparból juthat, vagy a csatornában a megindult rothadás révén keletkezhet. A kénhidrogén erősen mérgező gáz. Veszélyességét fokozza, hogy még nem veszélyes, kis mennyiséget belélegezve, teljesen eltompítja a szaglást, aminek következtében a már veszélyes, nagyobb töménységet nem vesszük észre. Az előbb felsorolt, különböző fizikai és kémiai jellegű szennyezőkön kívül mikro-szervezetek is vannak a szennyvízben, melyeknek egészségügyi szempontból igen nagy jelentőségük van. Ebbe a csoportba tartoznak a különféle kórokozó baktériumok és vírusok, valamint a bélférgek. Ezek a baktériumok és vírusok az ezeket ürítő emberekből óriási számban kerülnek a szennyvizekbe (Lakatos és Czudar, 2008). 3. A szennyvízkezelés általános lépései Attól függetlenül, hogy természetes (természetközeli) vagy műtárgyas (hagyományos) szennyvíztisztításról van-e szó, alapvető fontosságú az ülepíthető anyag első fázisban történő eltávolítása. Az előülepítés révén elkerülhető, hogy a nagyobb szemcseméretű szennyezők a szűrőközegben eltömődést okozzanak, így rontva a tisztítás hatásfokát. Azokban a rendszerekben pedig, ahol telepített növényfajok is közreműködnek a víz megtisztításában, problémát jelenthet, hogy e növényfajok közül csak nagyon kevés tolerálja a nagy szemcseméretű lebegőanyaggal terhelt szennyvizet (Öllős, 1992). Az előülepítésben eltávolításra szánt anyagok viselkedésük szerint két csoportra oszthatók: különálló szemcsékből felépülő lebegőanyagokra (pl. homok) és könnyen pelyhesedő lebegőanyagokra. A részecskék ülepedését befolyásolhatják a következő tényezők:- a megfelelő hatásfok elérése érdekében az áramlásnak laminárisnak kell lennie;- a víz sűrűségváltozásának függvényében másodlagos áramlások jöhetnek létre az el őül építőben - e jelenség leggyakoribb kiváltó oka a hirtelen hőmérsékletváltozás, például egy melegebb szennyvíztömeg; 3
